Hirdetés

A hazai vasútfejlesztésben új szemléletmódra van szükség. Hosszú távon tovább kell lépni a meglévő pályák toldozásán és csatlakozni kell a nagyívű európai projektekhez. A hasonló helyzetű országok már rég nem a 160 km/h-s sebesség elérésén dolgoznak. Nálunk a járműállománynál már az is kérdéses, hogy az idei szezont hogyan vészeli át a MÁV.

Az agglomerációs közlekedés szempontjából a vasút az aranytartalék. A Déli Körvasút projekt befejezésére elengedhetetlenül szükség van. A V0 vasútvonal nem alternatívája a körvasútnak. A hazai vasútfejlesztés kapcsán az ország vasúti infrastruktúrájának a sajátosságai miatt fontos beszélni a fővárosi vonatközlekedésről. Az elmúlt időszakban több Budapestet érintő vasútfejlesztési projekt is veszélybe került különböző okokból. Mit érdemes tudni most a budapesti vasúti fejlesztésekről? Hogyan csökkenthető a vasút segítségével az agglomerációból ingázók forgalmi és környezeti terhelése? Áthidalható a fejpályaudvar rendszer miatt az országos vasúti hálózat szétszakítottsága?
A növekedés.hu interjúja Vitézy Dávid közgazdász, közlekedési és város-mobilitási szakértővel, korábbi közlekedésért felelős államtitkárral.

Vitézy szerint két területen is kritikus állapotok alakultak ki: a fővonali járműpark, az InterCity-k esetében komoly hiányosságokkal küzd mozdonyok és vasúti kocsik terén is.  Naponta lerobban egy-egy InterCity járat, InterCity kocsik helyett elöregedett gyorsvonati kocsikat kénytelenek használni. Ez pedig megakadályozza, hogy növekedhessem az utasszám. „Adhatjuk bármilyen olcsón az IC-re a vonatjegyet, kiterjeszthetjük rá az országbérletet, de ha a járműpark romokban van, nem tudunk új utasokat vonzani” – hangsúlyozta.

A kormány a tavalyi év végén az InterCity flotta átfogó megújítása mellett döntött, de ezeket valószínűleg forráshiány miatt leállították azóta.

Az is nehezít a helyzeten Vitézy szerint, hogy Európa-szinten nagy a kereslet a vasútfejlesztésre, emiatt pedig gyakran kell várni 4-5 évet az új vasúti járművekre. „Ha tehát most nem indítjuk el a beszerzéseket, akkor 2026-2027-re sem lesznek új járműveink. Jelenleg viszont számomra még az is kérdéses, hogy az idei nyári szezont hogyan fogja kibírna a MÁV távolsági járműflottája, nem hogy a következő 3-4, vagy akár 5 évet” – mondta a volt államtitkár.

A másik terület Vitézy szerint, ahol égető a hiány, a mellékvonali és regionális közlekedés. Szerinte itt egyes vonalakra még ma is érdemes lenne dízel motorvonatot venni, főleg, ha van jó használt jármű a piacon. De a regionális vonalak nagyobb részén három módon lehetne a dízelvonatokat kiváltani: egyes vonalak villamosításával, ilyen lehetne a Balaton északi partja, de Zalaszentiván és Nagykanizsa között is lenne értelme.

egy Napfény INTERCITY vonat belseje valahol Budapest és Szeged között, hétfő délután. A képeket elküldő utasanak egy légkondicionált vagonba szóló helyjegye volt, de az csak az elmélet. A gyakorlatban egy kerékpárszállító vagon sámlijain tudtak utazni.

Forrás és több kép: Hadházy Ákos FB.

Más vonalakon pedig fontolóra kéne venni az akkumulátoros vagy hidrogént használó mozdonyok bevetését – de ez egy sokkal bonyolultabb, tette hozzá. Ezek a járművek drágábbak a hagyományos járműveknél és a tengelyterhelésük is nagyobb. Egyszóval ez sem olyan megoldás, amelyet bárhol megéri alkalmazni, de szintén vannak olyan vonalak, ahol a kihasználtság, az utazói igények indokolnák ezeket a fejlesztéseket. „Ami bizonyos, hogy a mai mellékvonali Csörgők és BZ-k uralta üzem tarthatatlan. Nem csak a járművek elavultsága, hanem azok fenntarthatósága és karbantarthatósága miatt is” – mondta.

Vitézy szerint vannak olyan rövid szakaszok, ahol kiépült ahhoz a technológia, hogy a vonatok akár 160 km/órával is haladhassanak, viszont az ilyen pályákat és vonatokat fel kell szerelni ETCS vonatbefolyásoló rendszerrel, ehhez viszont szükség van a speciális, csak vonatok által használható GSM-R technológia telepítésére. És az utóbbi húzódik lassan 10 éve.

MÁV sínek Nyugati-pu kép: BFK/Nyitrai Dávid

De Vitézy szerint kínos, hogy míg Magyarország nem tudja megugrani a 160-as közlekedést, addig rengeteg országban már 200-zal, vagy gyorsabban közlekednek a vonatok. Egyik példa amit megemlített hogy Csehországban például már a 250 km/órás pályahálózaton gondolkoznak.

„Én úgy vélem, mostanra eljött az ideje egy nézőpont váltásnak és ha az ország gazdasági helyzete ezt újra lehetővé teszi, illetve megérkeznek az uniós források, akkor autópályák helyett vasutat kellene majd építsünk” – mondta Vitézy.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás