A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Miért kellene óvatosan lecsapni a szúnyogokat? Mi az a kézi aspirátor? Hogyan „működik” a szúnyog, mint vektorszervezet? Hogyan kedvez a klímaváltozás a behurcolt ázsiai szúnyogfajoknak? Hogyan működik a tojáscsapda, és a szúnyogtenyésztés? Mik a kémiai szúnyogirtás problémái, és miért kellene átállni a biológiai gyérítésre?
Hazánkban 50 csípőszúnyog-faj őshonos, és ma már három behurcolt faj is megtelepedett. Európában három olyan ázsiai eredetű fajt tartanak számon, amelyek a kontinensen gyorsan és széles körben képesek voltak elterjedni, megtelepedni. Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog az elmúlt 10 évben Magyarországon is megjelent, terjedésük körülményeit az országban folyamatosan monitorozzák. Ezen inváziós fajok jól alkalmazkodnak az új környezethez, az ember által létrehozott lehetőségeket is jól kihasználják, így például elsősorban a házak körüli kis vízgyülemeket keresik fel szaporodás céljából, jól tűrik a nyári kánikulát, szárazságot, így akár napközben is csípnek.
A korábbiakhoz képest már jóval hamarabb elkezdődött Magyarországon a szúnyogszezon. Az újonnan megjelenő fajok számos, eddig ismeretlen veszélyt jelenthetnek számunkra. A legújabb vizsgálatok alapján elmondható, hogy az enyhe tél, valamint az új, ázsiai eredetű fajok megtelepedése hosszú távon jelentősen átrendezheti a már megszokott szúnyogszezont Magyarországon is. Mint, ahogy a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriuma felhívja rá a figyelmet az enyhe tél önmagában nagy segítség lehet az inváziós szúnyogok túléléséhez, ám az ember által létrehozott lehetőségeket is kihasználják ezek a fajok.
Hogy mit tudunk róluk, és milyen titkokat rejt a virológiai nemzeti laboratórium?
A PTE Természettudományi Kar adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának a tagja, a Virológiai Nemzeti Laboratórium Betegségvektor és Betegségökológia Kutatócsoport vezetője, Dr. Kurucz Kornélia kalauzolta a virológiai nemzeti laboratóriumában Szilágyi Lászlót.
A szakember szerint a csípések okozta kellemetlenség mellett az inváziós fajok által jelentett legfőbb kockázat, hogy képesek lehetnek új, egzotikus kórokozók terjesztésére (mint például a Dengue vírus, mely Franciaországban már járványt is okozott), vagy akár az endemikus kórokozók (Dirofilaria fonalférgek, Nyugat-Nílusi vírus) hatékonyabb terjesztésére – hívta fel a figyelmet Dr. Kurucz Kornélia.
Magyarországon jelenleg a legfőbb szúnyogok által terjesztett betegség a Dirofilaria fonalférgek okozta szív- és bőrférgesség, melyek leginkább a kutyákat betegítik, ritkán emberi fertőzés is előfordul. Vírusok közül a Nyugat-Nílusi láz vírusa endemikus Magyarországon, mely évről évre számos megbetegedést okoz. Ezt a vírust elsősorban a hazai fauna egyik legközönségesebb faja, a Dalos szúnyog terjeszti, de az inváziós fajok is képesek a kórokozó átadására.
A kutatócsoport a Pécsi Szúnyog közösségi oldalán számos ismeretterjesztő anyaggal, hasznos tanácsokkal és környezetbarát megoldási javaslatokkal is segíti a lakosságot a hatékony védekezésben a szúnyogok elleni harcban.
Amiről még szó esik a Zöld Hang podcastjában:
Fontos lenne a megelőzés, de az társszervek összefogása a monitorozó kutatókkal ma Magyarországon még gyerekcipőben jár.
A nyugat nílusi láz vírusát a közönséges, vagy házi szúnyog, alias dalos szúnyog is terjeszti, lásd 2018-as járvány
Miért fontos közösség bevonása a monitorozásba EU-s mosquitoalert programban?
Nyitókép: szúnyogfej elektromikroszkópos képe (ökológiai kutatóközpont)
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
