Magyarország valóban akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik, ám ennek az az ára, hogy kiszolgáltatottá válik az ázsiai beruházóknak, elsősorban Kínának, amely óriási befektetéssel akar gyárat építeni Debrecenben. Szó sincs technológiai transzferről: az összeszerelő ország marad Magyarország.
A magyar külügyi vezetés kinyilvánítja az egy Kína elvét, majd pár napra rá pedig bejelenti, hogy a régió konkurens országaival szemben Magyarországon épül meg a világ legnagyobb, történetesen kínai akkumulátorgyártó cégének új üzeme. A CATL (Contemporary Amperex Technology Co.) gigantikus gyára Debrecenben jön létre.
Mekkora veszélyt jelent Debrecenre a Fidesz erőltetett autó és akkumulátoripari beruházása?
Ez az a magyarországi város, hol a német BMW évente 150 ezer elektromos autó gyártására készül, a Kecskeméten bővítő német Mercedes-Benz pedig máris közölte, hogy ő az első megrendelője a legkésőbb öt év múlva termőre forduló CATL-üzemnek. Ez azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdasága, Németország is haszonélvezője lesz Magyarország kínai bizniszének.
Amagyar külügyi vezetés kinyilvánítja az egy Kína elvét, majd pár napra rá pedig bejelenti, hogy a régió konkurens országaival szemben Magyarországon épül meg a világ legnagyobb, történetesen kínai akkumulátorgyártó cégének új üzeme – írja a hvg.hu. A CATL (Contemporary Amperex Technology Co.) gigantikus gyára Debrecenben jön létre.
A fideszes városvezetés hektárokkal csökkentheti a minimálisan előírt zöldfelületet a BMW-gyárnál.
Ez az a magyarországi város, hol a német BMW évente 150 ezer elektromos autó gyártására készül, a Kecskeméten bővítő német Mercedes-Benz pedig máris közölte, hogy ő az első megrendelője a legkésőbb öt év múlva termőre forduló CATL-üzemnek. Ez azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdasága, Németország is haszonélvezője lesz Magyarország kínai bizniszének.
Kísérteties helyzet
Eközben még akciótervek is készülnek arra, hogy miként szabaduljon Európa a kínai nyersanyagok és termékek függőségéből. A folyamat kísértetiesen hasonlít azokhoz a baklövésekhez, amelyek Európa Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottságához vezettek.
Összességében Magyarország hamarabb válik akkumulátorgyártó nagyhatalommá, mint azt szűk egy éve jósolták: a kínai vállalat háromezer milliárd forintos beruházásával több mint megduplázódik a szektorba eddig invesztált tőke – írja a 24.hu. A napokban bejelentett debreceni beruházás önmagában nagyobb, mint az előző öt év összes e-akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó projektje együttvéve.
Az EU szabadulna a kínai akkumulátorgyártóktól, az Orbán-kormány most hozza be a legnagyobbat
Idén januárban ott tartottunk, hogy az ország 17 településén jelentek meg a zömében ázsiai akkumulátor-beruházók, összesen húsz cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be, ehhez mintegy 308 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak. Akkor Magyarország nagyjából a tizedik lehetett a világ elektromosakkumulátor-exportőrei között. A szakértők azt jósolják, hogy 2025-re a harmadik legnagyobbá válhat az EU-ban Németország és Lengyelország mögött – írta a napi.hu.
Bár a magyar Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia kitér arra, hogy Európa növelni akarja saját gyártását és alapanyag-előállítását az akkumulátorok területén, és Magyarország ehhez a termálvizek lítiumban gazdag sóoldatával járulhat hozzá, a „magyar” akkugyárak egyelőre teljes mértékig kiszolgáltatottak a külföldi nyersanyagnak. De legalább Robin Zeng értette a brüsszeli üzenetet, mert a debreceni befektetés bejelentésekor az is elhangzott: a fenntartható fejlődés jegyében a CATL kész megvizsgálni, hogy helyi partnerekkel közösen hozzon létre akkumulátor-alapanyagokat előállító létesítményeket Európában.
A magyar ágazati stratégia viszont inkább azzal foglalkozott, hogy a magyar akkumulátoripar fejlődéséhez miként járulhatnak hozzá azok az uniós pénzek, amelyek amúgy a jogállamisági eljárások miatt éppen befagytak. Mindenesetre az kétségtelen, hogy Magyarország még a CATL befektetése nélkül is előkelő helyet foglal el az akkumulátorgyártás globális rangsorában. A kapacitás szempontjából már tavaly is a hatodik volt a világon, és tűrhetően moderálja az akkugyártással járó szén-dioxid-kibocsátást is, környezeti szempontból egyelőre tizedik a listán.
A magyar kormánynak azért is kapóra jön a kínai befektetés, mert a töméntelen pénz és a 9 ezer új munkahely belengetésével valamelyest pacifikálni tudja az adó- és rezsiemeléstől esetleg megcsömörlő szavazótáborát. Amíg ugyanis van betöltetlen munkahely, addig az őrülten száguldó infláció, a rezsiemelés vagy az állami karcsúsítások sem annyira fájdalmasak, mint ha állás nélküli választópolgárok szembesülnének az egyre súlyosabb összegű fizetnivalókkal. Márpedig az autóipar egyelőre munkaerőhiánytól szenved, jelenleg inkább az a kérdés, honnan lesz – a BMW-gyár és más járműipari befektetők igényével együtt – tízezernél is több szabad ember a Hajdúságban, ahol az ingatlanpiac máris drágulással válaszolt a hírekre.
Ilyen körülmények között hálás dolog érdekvédőnek lenni: Kecskeméten a Vasas Szakszervezetnek még azt is sikerült elérnie, hogy a Mercedes az idei béremelési megállapodás utolsó, szeptemberi lépését három hónappal előbbre hozza. Ez éves szinten 75 ezer forint pluszt jelent a dolgozóknak, ami az ő körükben máris elviselhetőbbé tette a kormány választási rezsihazugságát.
