A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Közép- és kelet-európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch) új tanulmányában sürgeti a magyar kormányt, hogy hagyjon fel az alföldi vízkészleteket és lakosságot veszélyeztető békési palagáz-projekttel (Corvinus-projekt).
A tanulmány részletesen bemutatja a nemzetgazdaságilag kiemelt és gyorsan jóváhagyott beruházás hátterét, jelenlegi állapotát, várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait, ezért hazai palagázkitermelés nélkül kivitelezett importgáz-függőség csökkentésre szólít fel.
Az MTVSZ már 2022 nyarán jelezte, hogy a békési régióban lévő palagáz mező kitermelése környezetszennyezéssel járna, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését. Januárban a palagáz (ún. homokgáz) kitermelés mégis elkezdődött, már a második kutat fúrják.
“A magyar kormány 2022 nyarán az energiaválságra szűklátókörűen reagálva hozta létre az energia veszélyhelyzeti akciótervet, amelyben energiatakarékossági vagy megújuló energiás intézkedések nem, a hazai gázkitermelést erőltetetten fokozó tervek viszont szerepelnek.” – mondta Botár Alexa, a MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
A hazai – Békés megyében 3,5-4,5 km mélybe zárt – palagáz kitermelése veszélyes zsákutca: egy palagázkút általában néhány év alatt kimerül, ezért a gázkitermelés folytatásához újabbakat kell fúrni. Ez egy fúrásoktól és folyamatos vízfelhasználástól terhelt régiót eredményez. A kitermelés során alkalmazott, vízigényes repesztéses technológiának számos nagyon súlyos negatív hatása ismert. Az energiaválság megoldása és az energiabiztonság nem a fosszilis erőforrásokhoz való ragaszkodásban, hanem az energiatakarékosság elősegítésében és a megújuló energiákra való minél gyorsabb átállásban rejlik.” – mondta Molnár Mátyás, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a CEE Bankwatch tanulmánya a békési magyar palagáz kitermelésére létrehozott Corvinus-projekttel foglalkozik. A két szakmai civilszervezet szerint a projektnek jelentős a kockázata, különös tekintettel a terület vízkészleteire, ami a román határ közelsége miatt akár határon átnyúló vízhiányt vagy felszín alatti vízszennyezést is eredményezhet. Továbbá, mivel a projektet a magyar kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, ezért a nyilvános áttekintése nagy mértékben nehezített, a projektről alig volt nyilvános információ. Hatásvizsgálata ismeretlen, a helyi lakosokat pedig annak ellenére, hogy nagymértékben érintik a projekt környezeti, gazdasági illetve társadalmi hatásai, az MTVSZ tudomása szerint gyakorlatilag kihagyták a döntésből és nem kaptak érdemi tájékoztatást.
Magyarországon a hidraulikus (réteg)repesztéssel (fracking) kapcsolatos magas kockázatok leginkább az édesvíz készleteket érintik.
A technológia vízigényes: kutanként átlag 15 millió liter víz és veszélyes vegyi anyagok is szükségesek a repesztőfolyadékhoz, amit nagy nyomáson befecskendezve a mélyben megrepesztik a kőzetet, és kikényszerítik a palagázt a kútba. Egy palagáz-kútnál felhasznált vízmennyiség megközelítőleg 100 ezer európai lakos egy napi vízigényét lenne képes fedezni, egy palagáz telep (a békési is) pedig számos kutat és kutanként több repesztést is jelenthet. A repesztőfolyadék mélyben maradó része illetve a felszínen nem megfelelően tárolt vagy kezelt folyadék a felszíni ill. felszín alatti vízkészleteket beszennyezheti, súlyosan veszélyezteti. Emellett a klímaváltozás miatt egyre szárazabbá váló Békési régió még meglévő víztartalékainak terhelésével a Corvinus projekt hozzájárulhat a környék vízre támaszkodó, határon is átnyúló ökológiai rendszerének összeomlásához.
A tanulmány javaslatai:
– Állítsák le a Corvinus projektet, mivel várhatóan súlyos negatív környezeti és társadalmi hatásokkal jár, többek között a vízre, a biológiai sokféleségre és a helyi közösségekre. Magyarországnak nem szabad palagáz-projekteket végrehajtania e magas kockázatok miatt.
– Magyarország ne indítson olyan új fosszilis kitermelési engedélyt és kitermelést, amely természetvédelmi területet (pl. Natura 2000) vagy más környezeti, társadalmi szempontból értékes/érzékeny területeket érint (pl. a vízhiány vagy az éghajlatváltozás által fokozottan veszélyeztetett alföldi területeket).
– A magyar kormánynak minden új gázprojekt esetében megfelelő környezeti és társadalmi hatásvizsgálatot kell végeznie az érdekelt felek és a nyilvánosság megfelelő bevonásával. Ha a projektnek határokon átnyúló hatása lehet, az érintett országot előzetesen tájékoztatni kell, hogy a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálatot előzetesen el lehessen végezni.
– A fosszilis tüzelőanyag-projektek nem tekinthetők kiemelt beruházásnak, és nem mentesülhetnek a nemzetközi és uniós környezetvédelmi jogszabályok, pl. előírt hatásvizsgálati eljárások, Aarhusi Egyezmény alól. Nem lehetnek káros hatással a közegészségügyre vagy az érintett közösségekre.
– A magyar kormánynak fel kell gyorsítania az energetikai átállást, és fokozatosan csökkentenie kell az (import és hazai) fosszilis tüzelőanyagoktól való teljes függőségét.
