Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. szerint az almásfüzitői gátak stabilak, a Greenpeace hazudik.
A Magyar Tudományos Akadémia szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók
Az MTA Földrajztudományi Intézete a közelmúltban bemutatta a “Katasztrófák Tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások” című kötetét, Dr. Bakondi György altábornagy, a Katasztrófavédelem főigazgatójának előszavával. A Tudományos Akadémia intézete az almásfüzitői vörösiszap-tározókon kialakított veszélyes hulladéklerakó veszélyességéről pontról-pontra alátámasztja a Greenpeace állításait. Figyelemre méltó, hogy míg a zöld szervezet nem foglalt állást a gátak földrengésállóságáról, addig az MTA ez ügyben is letette a garast: a földrengésveszélyes területen álló gátak megbízhatatlanok.
A tanulmánykötet bemutatója előtt a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága meghallgatást tartott Almásfüzitő ügyében. A meghallgatáson Németh Zoltán, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség vezetője pánikkeltésnek minősítette a Greenpeace kijelentéseit és butaságnak a tározó veszélyességét megállapító jeles tudósok szakvéleményeit. Vay Márton, a Greenpeace szóvivője elmondta: „elképesztő, hogy Budapest ivóvízbázisa fölött egy nyilvánvalóan súlyos toxikus veszélyt jelentő létesítmény hosszú évek óta üzemelhet. Különösen elfogadhatatlan, hogy a hatóságok ezt gyakran önmaguknak is ellentmondva támogatják, fedezik.”
Simon Gergely, a Greenpeace közép-kelet-európai vegyianyag-szakértője szerint „mivel számos szaktekintély mellett immár az MTA is bemutatta a tározók kiemelt kockázatát ezért a környezetvédelmi hatóságnak kötelessége fellépni a környezetet károsító tevékenység ellen.”
A Greenpeace idén január közepén kezdeményezett az Európai Uniónál jogsértési eljárást, ami alapján az Európai Bizottság már bekérte a dokumentumokat a magyar hatóságoktól. A Greenpeace emellett a napokban bejelentette az ICPDR-nak, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságnak, a Dunát jelentősen veszélyeztető létesítménnyel kapcsolatos észrevételeit.
Az almásfüzitői vörösiszap-tározókkal kapcsolatosan az MTA kutatói (szó szerint) az alábbi megállapításokat tették:
— A tározókat a folyó jó vízvezető tulajdonságú ártéri üledékekből álló felszínén alakították ki, az I.-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába.
— A VII. sz. kazetta alatt a Duna egykori feltöltődött medre van, amely ma is a talajvíz fő áramlási vonalát képezi. A tározók gátjainak különösen sérülékeny szakaszait ott találjuk, ahol az egykori medreket keresztezik. Több évtizedes megfigyeléseink során gyakorta észleltünk ezeken a szakaszokon több tízméteres csúszásokat, rogyásokat.
— A medrekhez köthető talajvízáramlást bizonyítják a zagytározók gátjainak Duna felé nyíló részein megjelenő fakadó források is.
— A VII. kazettát délről határoló csatorna vize gyakorta vöröses, kisvíz idején a Duna mederoldalában vöröses színeződésű vizet adó források láthatóak. A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak.
— A különböző ártéri üledékekből felépülő felszín, a tározók átázó gátjai és a felszín közeli talajvíztől és az árvizektől képlékennyé váló vörösiszap veszélyeket hordozhat magában a tározók gátjainak állékonyságára nézve.
— A Komárom-Móri övezet Magyarország leginkább földrengésveszélyes területe.
— A hetes számú tározóban a hulladékok keverés növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását és megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását.
— Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik.
Hazugság a Greenpeace állítása, hogy az MTA veszélyesnek tartaná az almásfüzitői tározókat
A Greenpeace a közelmúltban megjelent Katasztrófák tanulságai című könyvre hivatkozva azt állítja, hogy „az MTA szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók”. A Greenpeace szerint a „tanulmánykötet (…) pontról-pontra alátámasztja a Greenpeace állításait”.
Hazugság egy szerző számos kutatás által cáfolt állításait az MTA véleményeként beállítani. Az idézett kötetben ifj. Viczián István 2001-ben készített egyetemi dolgozatának tévedésektől hemzsegő tanulmányának kissé módosított változata szerepel. Ifj. Viczián állításait azóta többek között az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének Anton Attila professzor vezetésével végzett kutatása, valamint az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központja vezetőjének, Záray Gyula professzornak a kutatásai cáfolták ifj. Viczián állításait.
Ugyancsak cáfolja az almásfüzitői Duna gátakra vonatkozó állításait az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, valamint a Bányakapitányságnak a kolontári katasztrófát követően végzett vizsgálata. A gátak állapotáról teljes geotechnikai, mérnökszakértői méréssorozat készült. 2010 óta számos soron kívüli hatósági ellenőrzés és bejárás állapította meg, hogy Almásfüzitőnél a Duna gátak stabilak, talán a legbiztonságosabbak a Duna Budapest feletti szakaszán.
Többször cáfolták azt az állítást is, hogy az almásfüzitői tározókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába. A ma már szilárd halmazállapotú vörösiszapot tartalmazó, több méteres agyag szigeteléssel rendelkező tározók mellett található, hatóságilag ellenőrzött monitoring kutak a talajvíz állapotának folyamatos javulását bizonyítják.
A Greenpeace csúsztatásait bizonyítja, hogy az almásfüzitői tározók elleni kampányukat bevallottan ifj. Viczián egyetemi dolgozatára mint szakanyagra alapozták, majd most, hogy az kötetben is megjelent, megdicsérik magukat, hogy ifj. Viczián tanulmánya pontról-pontra bizonyítja az ő korábbi állításaikat.
Az elmúlt években 11 hatósági több mint 20 vizsgálata, valamint két parlamenti bizottság vizsgálta meg az almásfüzitői vörösiszap–tározók rekultivációját. A vizsgálatok semmilyen hiányosságot nem találtak. Almásfüzitőn és környékén az elmúlt évtizedben lényegesen javult a lakosság életminősége, amit bizonyít az is, hogy a tározó menti önkormányzatok határozatban támogatták a rekultivációs munka folytatását. A Magyar Tudományos Akadémia semmilyen ponton nem nyilvánította veszélyesnek a tározókat.
Budapest, 2012. május 9.
Cseszregi Róbert szóvivő, Tatai Környezetvédelmi Zrt.
MTA: ne használjon fel akadémiai anyagot a Greenpeace túlzó állításokra
A Magyar Tudományos Akadémia arra kéri a Greenpeace Magyarországot, de más civil szervezeteket is, hogy az MTA szakmai kiadványaiban szereplő megállapításokat ne használják fel túlzó állításaik alátámasztására – hangsúlyozza MTA elnökének közleménye.
Mint a dokumentum kiemeli, a Greenpeace Magyarország keddi közleményében pontatlanul, a szövegkörnyezetből kiemelve, annak az eredetitől eltérő értelmezést tulajdonítva adta közre az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének egyik könyvének megállapításait.
A Magyar Tudományos Akadémia felhívja a figyelmet arra, hogy a 2011-ben megjelent, Schweitzer Ferenc által szerkesztett Katasztrófák tanulságai című kötetben a szerzők az almásfüzitői vörösiszap-tározó gátjait nem nevezik megbízhatatlannak, és nem írnak súlyos veszélyről. A könyv a veszélyes hulladékot tároló létesítményekben rejlő mindenkori veszélyekre hívja fel a szakemberek figyelmét, továbbá rávilágít a földtudományi és különösen a természetföldrajzi kutatások stratégiai szerepére a katasztrófák megelőzésében és a keletkező károk mérséklésében.
"A Magyar Tudományos Akadémia a hírközlő szerveket arra kéri, hogy az MTA és intézményei kiadványaiban megjelenő állításokat pontosan idézzék" – hangsúlyozza a közlemény.
