Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy a paksi kapacitásfenntartó beruházás reaktorokon és egyéb speciális berendezéseken kívüli beszerzéseinek nagy részébe alvállalkozókat von be, akiket közbeszerzésen választ majd ki – többek között ezt a választ küldte a Portfolio-nak az Európai Bizottság.
A lap aziránt érdeklődött, hogy mi volt az oka annak, hogy a korábban tervezett nemzetközi tender elmaradása ellenére is az európai közbeszerzési szabályozással összhangban lévőnek találták a Paks2-projektet, és így a héten le is zárták a 2014-ben indított kötelezettségszegési eljárást.
A Portfolió két kérdésére is írásos választ kapott Brüsszelből az Európai Bizottság magyar képviseletének segítségével.
Az egyik kérdés így hangzott: Milyen szakmai megfontolások, illetve háttér alapján zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást a paksi kapacitásfenntartó beruházás elmaradt közbeszerzési eljárása kapcsán, (illetve kell-e emiatt módosítani a magyar-orosz beruházási szerződést?)
A sajtószolgálattól kapott írásos válasz szerint: Gondos, alapos mérlegelés, illetve a magyar hatóságokkal történt párbeszéd után a Bizottság megállapította, hogy a Paks2 projekt odaítélése (az orosz félnek – a szerk.) összhangban van az EU közbeszerzési szabályozásával azon az alapon, hogy Magyarország kellőképpen megindokolta a "technikai kizárólagosság" rendelkezését a Paks2 projektben, összhangban azokkal a feltételekkel, amelyek az alábbi jogszabályban vannak lefektetve: 2004/17/EC [Article 40(3) (c].
Mindazonáltal Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy a projekt egyéb (a reaktorbeszerzésen felüli) részeinek nagy részébe bevon alvállalkozókat, tiszteletben tartva a transzparenciát, az egyenlő bánásmódot és a diszkrimináció-mentességet, azaz a közbeszerzés alapelveit. Ez lehetővé teszi az EU-ban működő gazdasági szereplőknek, hogy benyújtsák ajánlataikat a tenderre és ez garantálja a fair és nyílt piaci versenyt. Utóbbit nem fejtette ki a Bizottság válasza, de azzal függhet össze, amit Lázár János a csütörtöki Kormányinfón jelzett, miszerint a beruházási érték 55%-ában a speciális berendezéseket kivéve az európai közbeszerzési normáknak veti alá magát Magyarország a 12,5 milliárd eurós beruházásnál. Azt viszont kihangsúlyozta a Bizottság válasza, hogy Az Európai Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni a projekt megvalósítását.
A portfólió azt is megkérdezte, hogy hogyan, milyen szakmai megfontolások alapján fogadta el a Bizottság azt, hogy Magyarország kizárólagosságot biztosított az orosz Rosatomnak a leszállított reaktor technológia kapcsán, miközben 2012-ben Magyarország még azt jelezte, hogy nemzetközi tendert fog kiírni, mivel más reaktor típust is elfogadhatónak tart a beruházás kapcsán?
A Bizottság írásos válasza így hangzik: Az a tény, hogy Magyarországnak korábban az volt a feltett szándéka, hogy olyan közbeszerzést írjon ki, amelyen más potenciális reaktortípusok is indulhatnak, még nem zárja ki az ország végső döntését. Azokat a változásokat, amelyek a speciális technológiában, illetve a biztonsági elvárásokban látszanak, különösen indokolja a fukusimai katasztrófa és az időközben végbement műszaki fejlődés.
A magyaroknak továbbra sem érdeke Paks II megépítése
A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól: adjon valódi válaszokat a magyar adófizetők egészségét, biztonságát és pénzügyi helyzetét súlyosan befolyásoló kérdésekre Paks II-vel kapcsolatban. Ezeket ugyanis nem tisztázza a tegnap érkezett hír, mely szerint az Európai Bizottság megszüntette a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást Paks II ügyében. Mi az ördögöt jelentett be Lázár János Paks II-ről?
A paksi bővítésről szóló szerződés 2014-i aláírása óta a magyar kormány nem adott érdemi tájékoztatást az állampolgárok mindennapjait érintő számos kérdésre.
