Az energiamegtakarítás, a környezetre tekintettel történő építés szerencsére egyre többek számára a mindennapi élet részévé válik. Az ehhez szükséges innováció is szárnyakon jár, ami szintén kezd természetessé válni. Ugyanakkor az is látszik, hogy vannak nagyon jó szándékú, de számos okból zsákutcának számító megoldások. Például a hőszigetelés esetén is érdemes a bevált módszer mellett maradni.
Az Európai Bizottság szerint az energiaveszteség 40%-áért az épületállomány okolható, mivel annak átlagosan több mint a fele szigetelés nélküli. Ez az érték ugyan sok tényező összességéből számított, például benne van az irodák és középületek, de nem elhanyagolható mértékben a lakások fűtési-hűtési energiafelhasználása is. A legnagyobb energiafogyasztónak ugyanakkor a 100m2 alatti kis épületek, a családi házak számítanak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65%-áért felelősek. Magyarország energiafelhasználásának több mint 40%-át az épületek létesítése és üzemeltetése teszi ki, és az ebből eredő környezeti hatások arányosan a lakásszektor számlájára írhatók.
A tagállamokkal kötött megállapodás értelmében mindenki feladata, hogy csökkentse az energiafelhasználást és növelje a megújuló energia részarányát.
Alternatív hőszigetelőanyagok esete
Az innovatív megoldások, a kísérletezés sajnos nem minden ágazatban sikeres és költséghatékony; sokszor több félreértéssel, mint előnnyel jár, viszont általuk közelebb kerülhetünk a megoldáshoz a megújuló energia felhasználása felé. Egy ilyen kísérleti alternatíva volt például a gyapjú is mint hőszigetelő anyag. Az Egyesült Királyság több országában, de főleg Angliában a gyapjúfeldolgozás fontos iparág, a lakások hőszigetelésére is használják az anyagot. A legnagyobb előnye, hogy a gyapjú egy megújuló energiaforrás. A juhgyapjú jó hőszigetelő, és nincs káros hatása az emberre, nem okoz irritációt a bőrön vagy a tüdőben, viszont rendkívül költséges. Az előkészítési folyamata, tisztítása, kezelése drága, de szükséges annak érdekében, hogy hatékony és használható szigetelőanyag legyen. Ebben a folyamatban polimer szálakkal, és rendkívül sok vegyi anyaggal keverik, amelyek az anyag fertőtlenítésére és a fertőzések kezelésére szolgálnak. Ahogyan a ruháknál is megszokhattuk a gyapjú egyik legnagyobb ellensége a moly, ami a szigetelésben is kárt okozhat, illetve a gyapjú a nedvesség hatására magától elbomlik.
A juhgyapjú mint megújuló energiaforrás innovatív, de hosszú távon sajnos nem válthatja be a hozzá fűzött reményeket.
98% levegő!
Évtizedek óta léteznek jól használt és egyre kiforrottabb hőszigetelő megoldások, mint a kender, a parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés. A Büro für Umweltchemie által 2018-ban megjelent tanulmány szerint környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirolhab (az EPS) a leginkább ökotudatos megoldás. Ezen sokan meglepődnek, pedig az EPS nem minősül veszélyes hulladéknak, a besorolás szerint „normál” hulladéknak számít.
Az EPS szerkezete jellegzetes, egymáshoz tapadó polisztirol gyöngyöcskékből áll, amelynek alapanyaga polimerizált sztirol és a habosító anyag, valamint ami rendkívül fontos, égésgátló adalék. Utóbbi miatt teljesen téves a nézet, hogy a polisztirol éghető és esetleg az életre veszélyes hőszigetelő anyag lenne. Ugyanis csak ránézésre hasonlít az élet számos területén, például normál vagy csomagolásnak használt habosított fehér anyaghoz. Az EPS hőszigetelőanyagnak ugyanakkor csak 2%-a polimer, a többi 98% pedig a világ egyik legjobb hőszigetelő anyaga, a levegő! Polisztirollal történő hőszigetelés környezetbarát és nem igényel védőfelszerelést a munka közben, ezen kívül az ötven éve felrakott táblák vizsgálatánál nem jelentkezett semmilyen minőségromlás. „Meggyőződésünk, hogy ez jelenti mind ma, mind a jövőben a legjobb hőszigetelési megoldást. Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkezni, hogy a hőszigetelés komplex tervezést igényel, és nemcsak a hőszigetelőanyag minőségén múlik az energiahatékonyság.” – mondta Zala Péter, a Meps elnöke.
További információ: http://www.hoszigeteljaholnapert.hu/
