16 milliárdba kerülhet a semmi, ami az e-jegyrendszerből lett. Azért van, aki jól járt az üzlettel, a Népszava összesítése szerint az üzleten dolgozó szakértők eddig 906, az ügyvédek 215 millió forintot szedtek be. Jogi szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a BKK bármit is visszaszerezzen abból, amit ezidáig elköltött a nem is üzemelő e-jegy-rendszer elemeire.
A BKK másfél éve mondta fel az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését, de a perindításig még azóta se jutott el, pedig a választott bíróság előtti eljárás akár 2-4 évig is húzódhat. Ez idő alatt teljesen elértéktelenedhetnek azok az eszközök, amiket a BKK közben már megvett. Mi több, a rendszer kiépítését vállaló Scheidt & Bachmann-nal kötött szerződése alapján a BKK-nak valószínűleg még olyan eszközökért is fizetnie kell majd, amiket már át se vett. A NÉPSZAVA összesítése szerint így végső soron akár 16 milliárdjába is kerülhet a BKK-nak a semmi, ami az elektronikus jegyrendszerből lett. Mi több, a cégnek még a már átvett, de a rendszer hiányában értelmetlen és használhatatlan 175 beléptető kapu tárolásáról is gondoskodnia kell.
Nem mindenki járt ilyen rosszul.
A hitel és egyéb pénzügyi műveletek költsége 1 milliárd felett van, az ügyvédek már így is kaszáltak 215 milliót, a szakértők 906 milliót. A Scheidt & Bachmann magyarországi leányvállalata még növelni is tudta az árbevételét 2018-ban. A cég ügyvezetője egyébként az a Lakatos András, akit a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszerének csúfos bukása miatt menesztettek a T-Systemtől.
A kormány is meglátta az e-jegyben rejlő lehetőséget. A jelentés szerint a projekt bukásában nem kis része volt a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform létrehozásának. Az Orbán-kabinet ráadásul a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe. Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönő viszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. A cég 5 százalékos jutalékot számol fel minden eladás után, ami akár 1,5 milliárd forintos bevételt hozhat évente és ez még csak a kezdet. A cég az idén két közlekedési kártya pilot-projektet indítana. (Bár ezt már évek óta ígérik.) A végén övék lehet az egész e-jegy-torta.
Az OTP se marad ki a buliból: az e-jegy bankkártyás fizetési rendszerét ők építik ki és üzemeltetik. Nyílt tender helyett tárgyalásos eljárásban ítélte oda a szerződést a BKK, s arra csupán Csányi Sándor bankját hívták meg. A BKK nettó 550 millió forintot fizet a kiépítésért, majd 0,47–1,2 százalék jutalékot minden megvásárolt jegy árából.
