Miként tesszük tönkre Uniós pénzből és a vízügyi igazgatóságok által kezelt 45 000 km hosszúságú mesterséges csatornahálózattal a magyar Alföldet? És további földművekre további 500 milliárdot várunk az Uniótól. Ki fogja ezt megakadályozni?
A Tiszához közeli megyékben és a Homokhátságon télen is aszály volt, és most is az van. A Kiskunság haldokló félsivatagában már szinte semmi nem él meg, a gazdák sem tudják, hogy mit vessenek, hogy abból legyen is valami.Tavaly akkora szárazság volt Magyarországon, amilyet 121 éve nem láttak. A Szabadonnak nyilatkozó állattartók azóta megfelezték állataik számát, nehogy idén éhen haljanak.
Az agrárminiszter már tavaly a vízmegtartás fontosságára szólított fel. Ennek ellenére nagy csodák nem történtek: a magyarországi folyók maradtak a helyükön, és a víz sem folyik visszafelé bennük. Ráadásul az is kiderült, hogy például januárban a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 3500 hektáron 3,5 millió köbméter vizet tartott vissza, de ennek a tízszeresét vezették el a Tiszába: vagyis a bejövő vizek csupán tíz százalékát tárolták el.
A Szabadonban Báthory Róbert megnézte, hogy az intő jelek ellenére változott-e bármi ott, ahol tavaly csatornák szikkadtak ki, tavak tűntek el és mindent felperzselt a nap.
Vizet a talajon kívül nem lehet és nem is érdemes tározni.
A talajvízszintek 1 m emelésével 20 milliárd m3 (20 km3) ( ez 10 Balatonnyi víz maradhatna a tájban, miközben a csatornák évente 4-7 km3 vizet ami 2-4 Balatonnyi vizet vezet ki a saját adatai szerint az Országos Vízügyi rendszer az aszály ellenére az egykor lefolyástalan kb 45 000 km2- nyi, területről. Itt soha nem voltak felszíni vízfolyások, mára pedig 1 km rácsméretben van 45 000 km-nyi felszíni vízelvezető csatornahálózat. Ezek zöme a Tiszába viszi a vizet, gravitációs úton és szivattyútelepekkel. (!) Ennek semmi köze a Tisza szabályozáshoz, annak duzzasztása nem old meg semmit, viszont számos új ökológia problémát okoz és további vízhiányt.
Újabb természetpusztítás, és hungarikum blöff a Dél-Alföldön.
A Szeged melletti Zsombó egy homokhátsági település, ahol felesleges az amúgy is kevés vizet sokszáz milliós uniós környezetvédelmi! pályázatból elpárologtatni. A vésztározó kikotrásánál keletkezett földből pedig esetleg egy 20 milliárd forintnyi védett növény élőhelyén hoznának létre repülőgép leszállópályát. A lokálpatrióta civilek tiltakoznak, a helyi önkormányzattól átvette a beruházást a fideszes Megyei Önkormányzat. Részletek korábbi podcastunkban >>>
Nyitókép: zsombói záportározó
Kapcsolódó anyagok:
Homokhátság, a félsivatagos záportározó-nagyhatalom. Zsombó az állatorvosi ló
