A rovat kizárólagos támogatója

A települések terjeszkedésével és a népesség növekedésével egyre nagyobb területeket von el az emberiség a természettől. A fokozódó városiasodás összetett módon változtatja meg világunkat és a természeti környezetet. Átalakul a rovarvilág, egyre több rágcsálóval kell együtt élnünk, új, eddig nem látott betegségek, járványok üthetik fel a fejüket, és úgy tűnik, az emberi tevékenység hatásai a globális klímaváltozás előre haladtával csak tovább fokozódnak.

 

 

A városiasodás és a népesség növekedése komplex módon befolyásolja a környezetet és bolygónk jövőjét, ám írásunkban (annak korlátozottsága okán) csupán két dologra: a rovarvilág átalakulására és a rágcsálók életterének bővülésére illetve ezek következményeire térünk ki.

Ma a rovarokat leginkább az élőhelyük zsugorodása és az emberi életmód megváltozása veszélyezteti leginkább. A városokban a túlzott esti és éjszakai megvilágítás nem csupán az emberi szervezetre jelent káros hatást azzal, hogy megakadályozza, illetve csökkenti a melatonin nevű hormon termelődését szervezetünkben, hanem a rovarvilágra is kifejezetten káros. Az erős éjszakai fények odacsalogatják a rovarokat a fényforrásokhoz, amelyek így sokkal könnyebben áldozatává válhatnak a rájuk leselkedő állatoknak. A fénybe repülés eltérően érinti az egyes rovarfajokat, amelynek következtében egyes rovarfajok megritkulhatnak, vagy akár teljesen ki is pusztulhatnak.

A rovarokra jövőjére nézve a másik óriási probléma a növényvédő szerek alkalmazása a mezőgazdasági területeken. A növényvédő szerek nem csak közvetlenül (a rovarok elpusztításával), hanem közvetve is hatnak a rovarvilágra, ugyanis maradványaik bejutnak a talajba, és ott éveken, néha évtizedeken keresztül fejtik ki káros hatásukat. Következményként csökken a talajban élő élőlények aktivitása, csökken a talaj humusztartalma, így összességében kisebb termékenység és kisebb védekezőképesség várható. Ezzel egyidejűleg a növényvédő szerek a vizekbe is bekerülnek, a legfőbb vízszennyezők, és mivel csak lassan bomlanak le, a talajokat is még inkább elszennyezik. A növényvédő szerek alkalmazása ritkítja a beporzó rovarok állományát és a kártevők természetes ellenségeire is káros hatással vannak. A beporzó rovarok, a méhek, poszméhek megritkulása vagy kihalása beláthatatlan következményeket jelentene az emberiség számára.

A rágcsálók és a városiasodás

Mind a kiskertekben, az állattartó telepeken, a hatalmas gabonatáblákon, de még a raktárszerű áruházakban is napi szinten problémát jelent a rágcsálók túlszaporodása, melyektől csak rendszeres rágcsálóirtással vagy rágcsálóriasztó alkalmazásával lehet megszabadulni, és még ekkor sem mindig. A jelenség gyökere ugyancsak a városiasodásnál keresendő, hiszen a fokozódó városiasodás kedvező életfeltételeket teremtett a rágcsálók számára, akik egyre inkább az ember közelébe húzódtak, ahol remek szaporodóhelyeket, búvóhelyeket (hulladéktelepek, csatornahálózat), és nem utolsósorban rendszeresen elérhető élelmet találtak.
A rágcsálók rendszeres jelenléte azonban aggasztó az emberek számára, ugyanis a szeméttelepeken, csatornákban megtelepedett kórokozókat terjesztik, ezzel kitéve az emberiséget az újabb járványveszélynek. Emellett jellemző károkozásuk a megtermelt gabona, az állati takarmányok elfogyasztása, a kerti veteményesben történő visszafordíthatatlan károk, az élelmiszerek beszennyezése. A népességnövekedés és a túlzott városiasodás következményei.

A Föld népessége folyamatosan növekszik, melynek következtében további városiasodási folyamatok indulnak meg, és egyre több területet veszünk el a természettől. Sok helyen már ma is gond a tiszta ivóvíz és a higiénia hiánya. Ha nem cselekszünk időben, az alábbi visszafordíthatatlan folyamatok tanúi lehetünk a közeljövőben, hogy csak néhány példát említsünk:

– a biológia sokszínűség, a fajok változatossága drasztikus mértékben csökken
– a természeti területek 2050-re a 2000-res szint mintegy 89%-ára zsugorodnak, és további csökkenésük várható
– Európában a jelenleg védett területek többsége veszélyeztetetté válik
– a mezőgazdasági földek felén átállnak az intenzív mezőgazdaságra, miközben egyre csökkennek a mezőgazdasági termőterületek
– 2050-re közel 50 országban vízkorlátozást kell bevezetni
– a globális felmelegedés alapjaiban rengeti meg a ma ismert mezőgazdaságot, csökken az élelmiszertermelés, miközben a növekvő népesség miatt nő az élelmiszerkereslet
– sok faj kihal.

Kapcsolódó anyagok:

Egérmentes lesz az Ellenlábas-szigetek

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek