A rovat kizárólagos támogatója

Európában rohamosan nő a növényvédő szerek használata. Egy átlagos német almaültetvényt például 34-szer permeteznek le tenyészidőszakonként. A Greenpeace szerint a biológiai sokszínűség csökkenésének egyik legfőbb okozója az iparszerű, vegyszereken alapuló mezőgazdaság. A zöld szervezet bemutatta új tudományos jelentését az iparszerű mezőgazdaság élővilágra gyakorolt hatásairól.

Tegnap délután mutatta be a Greenpeace az európai növényvédőszer-használat ökológiai hatásait vizsgáló tudományos jelentését, melynek fő üzenete:

A biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő okozója az iparszerű mezőgazdaság.

Mára a természetes ütem ezerszeresére nőtt a fajok kipusztulásának sebessége. A földi életet, így a mi életünket is fenntartó ökológiai rendszerek súlyosan sérültek; a változások elérték a visszafordíthatatlanság határát. A biológiai sokféleség világnapjának alkalmából felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy az élővilág sokszínűsége drámai módon csökken, és ennek a csökkenésnek az egyik fő okozója a jelenlegi iparszerű mezőgazdaság. Meggyőződésünk, hogy csak a növényvédőszer-használat drasztikus visszaszorítása, vagyis az iparszerűről az ökológiai gazdálkodási módszerekre történő átállás jelenthet megoldást napjaink egyre súlyosbodó ökológiai, gazdasági és társadalmi problémáira- írta a zöld szervezet.
 

Az iparszerű mezőgazdaság a növényvédő szerek használatán alapul

A növényvédő szerek használatán alapuló nagyüzemi mezőgazdaság nemcsak a vegyszermaradványokkal terhelt, csökkent tápértékű élelmiszereinkért felelős, hanem tönkreteszi a talajt, a vizeinket és a levegőt, valamint egyre gyorsuló ütemben pusztítja az élővilágot. Ezeket a tényeket a jelenlegi, vegyszerlobbi által uralt mezőgazdaság elhallgatja, pedig minden gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság és a természetes élővilág között – vegyszerekkel és gépekkel pótolhatatlan – alapvető, szoros egymásra utaltság van. A mezőgazdaság termelékenysége a természetes környezet állapotától függ. Gondoljunk például a talajlakó élőlényekre, amelyek humuszt termelnek, biztosítva ezzel a talaj termékenységét, vagy a beporzó fajokra, amelyeknek növényi eredetű táplálékunk harmadát köszönhetjük.

A mezőgazdasági haszonnövényeink kártevőinek 90%-át féken lehetne tartani természetes ellenségeikkel, ha nem ölnénk meg azokat is a növényvédő szerekkel. Ezek a vegyszerek azonban nem képesek különbséget tenni barát és ellenség között.

Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság az egész világon sok millió tonna és több száz fajta növényvédő szert használt. A legtöbb gazdálkodó a haszonnövényeit rutinszerűen többféle vegyszerrel kezeli ahelyett, hogy ezeket csak utolsó lehetőségként, a ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tenyészidőszak során egy-egy haszonnövényt többször is kezelnek különböző növényvédő szerekkel. Egyes almaültevényeket például akár 34-szer is lepermeteznek, mielőtt az alma eljutna az asztalunkig.

A növényvédő szerek veszélyeztetnek számos ökoszisztéma-szolgáltatást

Mivel a növényvédő szerek széles körben elterjedtek, lassan bomlanak le és a környezetben hosszú távon fennmaradnak, a Föld szinte minden természetes rendszerét károsították már. Az „Európa növényvédőszer-függősége – Hogyan teszi tönkre a környezetünket az iparszerű mezőgazdaság?" című kiadványunk a növényvédő szerek európai használatát és az általuk okozott széleskörű környezeti hatásokat vizsgálja, többek között azt, hogy hogyan károsítják ezek az anyagok a nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Mára már olyan alapvető szolgáltatások kerültek veszélybe, mint amilyen például a beporzás, a természetes növényvédelem, az ivóvíz természetes tisztulása, a tápanyagok körforgása és a talaj termékenysége, melyeket csak egy működő és „egészséges” ökoszisztéma nyújt. A megzavart ökológiai rendszereknek az éghajlati és időjárási szélsőségekkel szembeni ellenálló képessége is csökken. Általános szabály, hogy minél változatosabb egy természeti rendszer, annál rugalmasabb, és csak a rugalmas életközösség képes alkalmazkodni a változó körülményekhez.

A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat mellett a kártevők vegyszeres irtása önmagát erősítő folyamat. A viszonylag kevés faj és fajta monokultúrában való termesztése pedig növeli fogékonyságukat a gombás betegségek, a rovar- és gyomfertőződés iránt. A minden szintre (fajok, fajták, vetésforgó) jellemző kis változatosság a különböző kártevők megjelenését és folyamatos, nagymértékű kártételét segíti elő, ami ellen jelenleg növényvédő szerekkel védekeznek.
 

A növényvédő szerek nem csak a megcélzott kártevőkre vannak hatással

A vadon élő állatokra gyakorolt pusztító hatás bemutatására a vizes élőhelyek szennyezésével súlyosan érintett kétéltű fajokat és a madarakat emeljük ki. A madarak amellett, hogy szépek és közel állnak mindannyiunkhoz, fontos szereplői a természetes és a mezőgazdasági ökoszisztémáknak. Nagymértékben csökkenteni tudják a kártevők számát és távoli vidékekre juttathatják el a vadon élő növények magvait, mellyel biztosítják a nagyobb genetikai változatosságot és a változatos élőhelyeket. Bizonyos esetekben a magoknak (pl. vadcseresznye) át is kell haladniuk a madarak emésztőrendszerén ahhoz, hogy csírázni tudjanak.

Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt néhány évtizedben egyes madárfajok állománya jelentősen csökkent. Témánk szempontjából kiemelkedően fontos az a tény, hogy a korábban nagyon gyakori szántóföldi madárfajok egyedszáma is rohamosan csökken Európa-szerte.

Friss kutatások bizonyítják, hogy a talajon fészkelő madarakra a mezőgazdaság intenzívebbé válásának különböző összetevői közül leginkább egyértelműen a növényvédő szereknek, különösen a rovarirtóknak és gombaölőknek volt káros hatásuk. A táplálékforrások beszűkülése szintén egy olyan tényező, ami befolyásolja a madárállományokat. Éppen most figyelhető meg az ízeltlábú populációk összeomlása egész Európában, amely egybeesik a különféle rovarevő fajok, mint például a fecskék és a seregélyek egyedszámának nagyarányú csökkenésével. A magevő madarakra azok a nagyon hatékony gyomirtó módszerek vannak káros hatással, amelyek meggátolják a gyomnövények szaporodását. A talajban lévő magtartalékok kimerüléséhez vezető növényvédőszer-használat az egyik legfőbb oka a magevő szántóföldi madarak megfogyatkozásának. A vegyszerek azonban nem csak őket, hanem a táplálékláncban magasabb szinten lévő madárfajokat is drasztikusan érintik. Ölyvek, baglyok, sasok, keselyűk és más ragadozók ezrei pusztulnak el évente. A legfőbb oknak a véralvadásgátló hatású rágcsálóirtó szerek legális és illegális használatát tartják, amely városokban és mezőgazdasági területeken egyaránt elterjedt.
 

A növényvédő szerek bekerülnek a felszíni vizekbe

A vizek állapota és az azokat benépesítő élőlények helyzete is rendkívül aggasztó, mivel a növényvédő szerek sokféleképpen bekerülhetnek és be is kerülnek a felszíni vizekbe. 2013-ban holland felszíni vizekből vett mintákban a mintavételi állomások 65%-ánál 30, vagy annál több rovarirtó szert találtak. A növényvédő szerek jelenlegi uniós szabályozása tehát nem képes megvédeni a vízi környezetet a szennyeződéstől, így a célt tévesztett rovarirtó szerek veszélyeztetik a vizes élőhelyek biológiai sokféleségét. Kimutatták például, hogy a javasolt dózisú gombaölő készítménnyel lepermetezett békaivadékok nagyon nagy számban elpusztulnak. Volt olyan termék (a kereskedelmi forgalomban Headline néven kapható), amelynek javasolt dózisa 100%-os elhullást okozott egyetlen órán belül. Korábbi vizsgálatok egy másik gombaölő szerről (sztrobilurin) is megerősítették, hogy a békák nagymértékű pusztulását okozza. Az EU tehát egyértelműen kudarcot vallott a növényvédő szerek engedélyezésében és használatuk ellenőrzésében is!


A megoldás nem az új növényvédő szerek fejlesztése, hanem az ökológiai gazdálkodásra történő átállás

Annak érdekében, hogy a növényvédő szerektől való függőséget, és az általa okozta gondokat orvosolni lehessen, a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatot radikálisan meg kell változtatni, és haladéktalanul el kell mozdulni az életképes, vegyszermentes, ökológiai módszerek irányába. Ezek a módszerek összhangban vannak a természet adta lehetőségekkel és felhasználják azokat, beleértve például a természetes növényvédelmet is.

A gondosan megtervezett vetésforgó, a mezőgazdasági rendszerek változatossá tétele, valamint a két vagy több haszonnövény együtt termesztése jelentősen növelheti a terméshozamokat és véd a súlyos kártevőfertőzésektől. A betegségeknek ellenálló fajták szelekciója és nemesítése szintén segít csökkenteni vagy akár ki is küszöbölheti a rovar- és gombakártevőket. A talajok védelme és szervesanyag-tartalmuk növelése – tehát a termékenység fokozása – szintén alapvető szerepet játszik a kártevők elleni küzdelemben és a növények ellenálló képességének biztosításában. A szintetikus növényvédő szereket sok helyen már most is hatékonyan helyettesítik biológiai védekezéssel, amely a kártevőket a természetes ellenségeik segítségével tartja féken.

Az intenzív vegyszerhasználaton alapuló mezőgazdasági rendszerről az ökológiai gazdálkodási modellre történő átálláshoz azonban nemcsak tudásra és jó szándékra, hanem jelentős politikai és pénzügyi támogatásra is szükség van!

  A  TELJES TANULMÁNY Európa növényvédőszer függősége greenpeace tanulmány (pdf. 6,3 MB)

A jelentést bemutatója: Jobbra: Tömöri Balázs Greenpeace, Halmos Gergő, a MME igazgatój, Rodics Katalin Greenpeace agrárkampányos, Babocsay Gergely MME Kétéltű és Hüllő Szakosztályának elnökeA jelentést bemutatója: Jobbra: Tömöri Balázs Greenpeace, Halmos Gergő, a MME igazgatój, Rodics Katalin Greenpeace agrárkampányos, Babocsay Gergely MME Kétéltű és Hüllő Szakosztályának elnöke

 

A tegnapi budapesti sajtótájékoztatón a jelentést bemutatta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa.
A vele készült beszélgetés a Jazzy rádió Zöld iránytű c. műsorában 2016 május 25. 9.40. – 10.00. Itt később visszahallgatható az adás.

A hazai madárvilágban megfigyelhető, a növényvédő szerekkel összefüggésbe hozható folyamatokról Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója beszélt. A vegyszerekre szintén érzékeny élőlények, a kétéltűek és a hüllők körében megfigyelhető változásokról pedig Babocsay Gergely, a Magyar Természettudományi Múzeum herpetológusa, a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű és Hüllő Szakosztályának elnöke számolt be.
A velük készült beszélgetések a Jazzy rádió Zöld iránytű extra c. műsorában 2016 május 25. 19.00. – 20.00. Itt később visszahallgatható az adás.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás