Az Amazonas-medence esőerdőinek irtásában és az elterjedt illegális halászatban is komoly szerepe van az adóparadicsomoknak, állapította meg egy tanulmány, amely szerint globális problémáról van szó.
A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent kutatás szerint – melyet a G7 szemlézett – a brazil szójababtermesztő és marhatenyésztő vállalkozásokhoz érkező rengeteg külföldi tőke olyan államokból jön, amelyekben alig kell adózni, és ahol nincs pénzügyi transzparencia. Az elemzés emellett arra jutott, hogy az illegális vagy szabályozatlan halászatban résztvevő hajók nagy részét is adóparadicsomokban regisztrálták.
A tanulmány szerzői szerint az adóparadicsomok nagy valószínűséggel a környezeti pusztítás számos formáját támogatják világszerte, beleértve az illegális fakivágásokat és a vadon élő állatok kereskedelmét. Az adóparadicsomok használata csökkenti a pénzügyi átláthatóságot, ha pedig nincs átláthatóság, akkor elszámoltathatóság sincs – fejtette ki az Independentnek a kutatás vezetője.
A kutatócsoport az Amazonas-medencében működő marha- és a szójaágazatot vizsgálta meg, és azt találta, hogy 2000 és 2011 között az ottani befektetések 70 százaléka – több mint 18 milliárd dollár – adóparadicsomokon keresztül érkezett, legtöbbször a Kajmán-szigetekről.
A tanulmány második részében az adóparadicsomok és az illegális halászat közötti tevékenységet vizsgálták, amiből kiderült, hogy a törvénytelen, nem bejelentett, illetve szabályozatlan halászatban részt vevő hajók 70 százalékát is adóparadicsomokban regisztrálták, legtöbbször Belizében és Panamában. Globálisan ugyanakkor ez az arány mindössze 5 százalék.
Az adóparadicsomok jellemzően nagyon laza szabályozással rendelkeznek a tengeri tevékenységeket illetően, mivel vagy nem akarják, vagy nincs kapacitásuk az illegális tevékenységeket visszaszorítani. Oknyomozó újságírók már korábban felfedeztek néhány elszigetelt esetet, amikor bányászattal, illetve fakitermeléssel foglalkozó cégek adóparadicsomok szolgáltatásait vették igénybe, de általános problémaként még nem vizsgálták a jelenséget.
Beatrice Crona társszerző, a Svéd Tudományos Akadémia munkatársa úgy véli, hogy a rendszerszintű szemlélet hiánya nem meglepő, hiszen az adóparadicsomok pénzügyi átláthatatlansága miatt igen kevés adat áll rendelkezésre. Ugyan az adóparadicsomok szolgáltatásainak igénybevétele nem feltétlenül illegális, a szerzők szerint a adóelkerülési módszerek lényegében támogatják a környezet pusztítását.
Ha az adóparadicsomokra gondolunk, jellemezően a társadalmi, politikai és a gazdasági velejárók jutnak eszünkbe, azonban most már a környezet szempontjából is figyelembe kell vennünk, mondta Dr. Victor Galaz kutatásvezető, aki szerint az ENSZ-nek is napirendre kell venni az ügyet-írta a G7.
