Az LMP szerint a Paks közelében történt 2,8 erősségű földrengés ismét felhívta a figyelmet az atomenergia kockázataira. A jelenlegi esemény nem jelentett veszélyt az atomerőműre, azonban nyomatékosította, hogy komolyan kell venni az erőművel kapcsolatos biztonsági kérdéseket. Az LMP hiányosnak tartja a tájékoztatást az erőmű állapotáról.
Kisebb földrengés történt Pakstól 8-10 kilométerre északra tegnap reggel fél tízkor – közölte a Magyar Tudományos Akadémia szeizmológiai főosztálya. A közlemény szerint a rengés fészkének mélysége mintegy 10 kilométer volt. A földrengés a Richter-skálán 2,8 erősségű volt. A Tolna megyei katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a rengést Németkéren néhányan érezték, de károkról nem érkezett jelentés – olvasható az Akadémia közleményében.
Németkér polgármestere, Horváthné Gál Erika arról számolt be, hogy erős hanghatást és rövid ideig tartó gyenge mozgást érzékeltek, ami miatt először gázrobbanásra gyanakodtak. Az ablaküvegek megrezzentek, a poharak csilingeltek. Mácsai Antal, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója szerint ez a földmozgás az észlelhetőség alsó határán van, általában az emberek nem, csak az állatok érzékelik.
A paksi atomerőműben, amely Németkérrel ellentétben nem északi, hanem déli irányban van Pakstól nem érzékelték a földmozgást.
Tudomásuk van ugyan a délelőtt Németkérnél észlelt 2,8-es erősségű földrengésről, de a paksi atomerőmű műszerei nem jelezték azt – mondta Mittler István, a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója, aki hozzátette, a műszereket rendkívüli ellenőrzés alá vetették, de mindent rendben találtak.
LMP: Az atomenergia továbbra is kockázatos és drága
Az ökopárt számára a földrengés kétségeket vet fel a jelenleg zajló Célzott Biztonsági Felülvizsgálattal kapcsolatban is, mely abból a megállapításból indul ki, hogy a "paksi telephelyen és környezetében a pannon rétegekben lévő szerkezetek igen nagy valószínűséggel nem aktívak". Bár az 1990-es években az erőmű átesett egy földrengés-biztonsági megerősítésen, mely javította az eredetileg földrengésekre nem tervezett létesítmény ellenállóképességét, a megerősítés nem volt teljes körű. Továbbra is vannak olyan épületrészek, melyek nincsenek 6-os, vagy annál erősebb földmozgásokra méretezve, ezek pedig veszélyt jelentenek a megerősített szerkezeti elemekre is.
Mindezek figyelembevételével lehet csak dönteni a közel 30 éve, nyolcvanas évek szovjet technológiája alapján épült kiöregedett blokkok üzemidejének meghosszabbításáról, vagy a kormány által erőltetett új blokkok építéséről.
Az LMP leginkább a korlátozott nyilvánosságot kifogásolja, így a lakosság megfelelő tájékoztatását követeli a jelenlegi blokkok tényleges műszaki állapota és biztonsági szintje, valamint az új blokkok beruházásának valós költségei és gazdaságossági vizsgálatai, továbbá megvizsgált alternatívái esetében is. A 2003-as üzemzavarról és következményeiről szóló információk egy részéhez is csak évek elteltével, perrel lehetett hozzájutni. Nem tudunk eleget az üzemidő hosszabbítás körülményeiről és a blokkok jelenlegi műszaki és biztonsági állapotáról sem.
Ugyanakkor az elmúlt hetekben és hónapokban több kormányoldalhoz közel álló véleményt is megismerhettünk, mely szerint a paksi atomerőmű két új blokkal tervezett bővítése gazdaságilag nem indokolt, megkérdőjelezhető. Az LMP bízik abban, hogy ez már annak az előjele, hogy az Orbán-kormány is belátja: 3000 milliárd forintot sokkal inkább a megújuló energiák támogatására és az energiahatékonysági lehetőségek kiaknázására kellene fordítani, nem pedig egy drága és kockázatos technológia mesterséges életben tartására.
