A szerző, Laurent Castaignede korábban egy évtizeden át egy nagy francia autógyártó cégnél dolgozott fejlesztőmérnökként. A Le Nouvel Observateur hetilap internetes kiadásnak adott interjújában elismeri: a jövő autója az elektromos meghajtású jármű. De… és nagyon sok a de.
Először is: Castaignede szerint egy elektromos autó, még az elindulása előtt kb. ötven százalékkal nagyobb globális környezetszennyeződést okozott, mint egy hagyományos üzemanyagú jármű. Hogy miért? A könyv szerzője szerint az akkumulátorokhoz szükséges ritkafémek bányászata elképesztően környezetromboló hatásokkal jár. Persze ezeket a ritkafémeket Afrikában vagy Ázsia távoli vidékein termelik ki, a globális hatásokról az elkényeztetett Nyugat fogyasztóinak fogalmuk sincs. 

A francia szerző szerint az az elektromos autó a potenciálisan szennyezőbb, amit ritkán használnak. Tehát azt javasolja, hogy a legtöbbet futó szállító járművek és a taxik legyenek minél előbb 100 százalékban elektromos meghajtásúak. Ezt az érvet egy bonyolult technológiai magyarázattal támasztja alá, erről nyilván még nagy viták lesznek. De azt is állítja Laurent Castaignede, hogy a világon ma forgalomban lévő egymilliárd autót nem lehet teljesen elektromosra cserélni. Ehhez egyszerűen nincs meg az akkuk gyártásához szükséges ritkafémkészlet. Tehát a hagyományos üzemeltetésű autókkal még sokáig együtt fogunk élni. És Castaignede szerint van még egy veszély: az egyre sokasodó elektromos autók akkuinak a feltöltéséhez energia kell, és ezt sok országban majd szénerőművekből teremtik elő. Tehát a villanyautó önmagában nem megoldás a vészes klímaváltozás, a felmelegedés ellen.

A most megjelent könyv szerzője szerint sokkal komplexebb, a valós és globális környezeti hatásokat jobban figyelembe vevő megoldásokra lenn szükség. Persze ezek megtalálását nem segíti elő a rövid távú bizniszekben utazó, világméretű nemzetközi vállalatok pillanatnyi üzleti érdeke. (via HVG)
 

Szárnyal az e-autók egyik elengedhetetlen anyagának ára

A koboldok fémje az autós forradalom (lítiumionos akkumulátorok) kulcsa, és szinte az összes Kínáé lehet. Kobaltból kevés van, bányászata Kongótól, finomítása Kínától függ.
A középkori bányászok évszázadokon át féltek az ezüstszürkés, mérgezőnek tartott kobalttól, amely csak gondot okozott, mivel főként más fémekkel együtt fordult elő, de értéktelennek számított. A kobalt – amely ezért a mélyben lappangó koboldról, a német mitológiában szereplő dévaj és gonosz manóról kapta a nevét – most újra problémát jelent, de egészen más okból. A lítiumionos akkumulátorokban nélkülözhetetlen fém kurrens árucikké vált, a kereslet iránta töretlenül nő, és a hosszabb távon elégtelennek tűnő kínálat a legnagyobb akadálya lehet az elektromos autózás forradalmának.