Van az Egyenlítő környékén egy szigetcsoport, amelyet különleges állatfajok sokasága népesít be. A szigetek páratlan biológiai sokszínűsége még Charles Darwint is lenyűgözte. Ismerje meg ezt a sérülékeny, de egyedülálló földi paradicsomot!
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek egészen rendkívüli hely: elzártságának köszönhetően a helyi élővilág az évmilliók során sajátos és egyedi utat járt be. Ez az „élő laboratórium” azonban fokozottan ki van téve a külvilág romboló hatásainak, ezért tudósok és vadőrök egész serege kutatja az őshonos állatok szokásait az ökoszisztéma megmentése érdekében.
Tudta Ön, hogy…?
1. A Galápagos-szigeteken egyedülálló, semmilyen más tájékhoz nem hasoníltható élővilág alakult ki. Az itt élő 9000 állatfaj közül a madarak 80%-a, a hüllők és emlősök 97%-a sehol máshol nem található meg a világon.
2 A Galápagos-szigetek olyan vulkanikus szigetcsoport, amely az aktív vulkáni tevékenység következtében folyamatosan alakul. Jelenleg 19 sziget, valamint 107 szikla alkotja.
3. A szigetek kora eltérő, a legnyugatibb részek nagyjából 700.000 évesek, míg a legrégebbi, keleti részeket 4 millió évesnek becsülik.
4. A galápagosi óriásteknősnek hatalmas tüdeje van, amely felül, az állat teknő alatti részén helyezkedik el. Amikor a teknős behúzza a nyakát, sípoló hangot hallat, ugyanis ilyenkor ki kell szorítania a levegőt a tüdejéből.
5. Az ember megjelenése óta a szigeteken több állatfaj kipusztult. Az óriásteknősök száma is jelentősen lecsökkent: a 16. században még több mint 250 ezer példány élt a szigeteken, mára azonban alig 10-15 ezer maradt belőlük.
6. Charles Darwin 1835-ben érkezett Galápagosra, és teljesen lenyűgözte a szigetek hihetetlen fajgazdagsága. Főleg a madár- és hüllővilágot tanulmányozta. Naplójában kiemelte, itt jutott igazán közel annak felismeréséhez, hogy miként jelentek meg új élőlények a Földön.
A National Geographic Channel most egy lenyűgöző műsorban mutatja be a földi paradicsomot: a Világörökségek kívül-belül: Galápagos-szigetek című filmet december 20-án 18 órakor láthatja a NatGeón!
