Az ideiglenes spanyol vagyonadózási modell átvétele több mint 270 milliárd euróval gyarapíthatná a tagállamok büdzséjét, erre jutott egy kutatócsoport, amelyet a Zöldek EP-képviselőcsoportja kért fel a munkára. A javaslat elméleti, hiszen az adózás tagállami hatáskör, vagyis magyarországi megvalósítása a magyar kormányon múlik. Kiszámolták: ezzel meg lehetne oldani a magyar tanárok fizetésemelését is. Mindössze a gazdagoknak kellene többet adózniuk – nem is olyan sokkal.
A tanulmány a Zöldek EP-képviselőcsoportjának megbízásából készült és arról szól, hogy az európai országok mekkora adóbevételre tehetnek szert a leggazdagabbak 0,5%-ára kivetett csekély mértékű adó révén. A tanulmány megállapítja, hogy egy 1,7-3,5 százalékos adó akár 213,3 milliárd eurót is behozhat a nemzeti kasszába.
Mivel a leggazdagabb személyek némelyike gyakran offshore rejti vagyonát, a tanulmány ezeket a potenciális bevételeket is megvizsgálta, és úgy találták, hogy további 59,5 milliárd euró bevételt jelentene, ha a titkos vagyonok megadóztatásával eredménnyel lépnének fel a tagállamok.
A tanulmány rávilágít arra is, hogyan lehetne ezt a pénzt az EU-ban felhasználni.
„Az európai politikai döntéshozók mindig kreatív módokat keresnek a hétköznapi polgárok előtt álló kihívások leküzdésére, miközben figyelmen kívül hagyják az elefántot a szobában. Csak akkor tudunk szembenézni a szegénység, a társadalmi kohézió és az éghajlatváltozás problémáival, ha elkezdjük kezelni a rendszerünkben tapasztalható egyenlőtlenségeket. Egy kicsi és progresszív vagyonadó megadhatja a nemzeti költségvetések számára a szükséges lökést. Az egyenlőtlenség mindaddig nőni fog, amíg nem teszünk ellene semmit. Amit javasolunk, az nem radikális, hanem logikus és lényeges” – hívta fel a figyelmet Kira Peter-Hansen európai parlamenti képviselő, a Zöldek/EFA képviselőcsoport részéről, aki az EP Adóügyi Bizottságának alelnöke.
De nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogyan sikerült ennek a pénznek a nyomára akadni. A modell egyszerű: a tanulmány a Spanyolország által az év elején bevezetett ideiglenes szolidaritási vagyonadót vizsgálta, és annak módszertanát, hatásait valamennyi uniós tagállamra levetítette. Így jött ki a fenti végösszeg, de ugyanúgy megtalálhatjuk az anyagban az egyes tagállamokra vonatkozó számításokat.
„A progresszív vagyonadó előnyei számos lehetséges adórendszerre alkalmazhatók lennének, tekintettel arra, hogy az adókat csak a leggazdagabbak kis hányadára vetik ki, és az adókulcsok nem túl magasak” – áll a tanulmányban.
A spanyol Nagy Vagyonok Ideiglenes Szolidaritási Adója (Impuesto Temporal de Solidaridad de las Grandes Fortunes) adózási forma lényege, hogy egy bizonyos küszöb felett az egyéni nettó vagyonra, azaz az egyéni kötelezettségek nélküli egyéni vagyonra vetíti ki adót. Figyelembe véve azt, hogy a különböző EU-tagállamok vagyoni szintjei eltérőek, a spanyol modellt úgy módosították, hogy a küszöbértékek a relatív vagyonon (vagyis a leggazdagabb személyek felső x%-án) alapuljanak. A spanyol javaslatokkal összhangban olyan modellt képzeltek el, amelyben a leggazdagabb személyek csak a legmagasabb küszöb feletti vagyonuk után fizetnek progresszív vagyonadót.
„A tisztességes társadalmak, ahol mindenki arányosan járul hozzá, nem álom, hanem valóság is lehet, csak politikai akarat kell ahhoz, hogy a milliárdokat a milliók szolgálatába állítsuk” – vonták le a következtetést a Zöldek.
Minden tagállam, így Magyarország esetében is eljátszottak a gondolattal az anyag készítői, hogy mit jelentene a költségvetésnek a spanyol modell. Nos, azt találták, hogy összesen 3,9 milliárd euró folyhatna be a magyar államháztartásba egy mérsékelt, progresszív vagyonadó bevezetésével. Ez a GDP 2,31%-ának felel meg. Emellett Magyarország 54 millió eurós további adóbevételre is szert tehetne, ha megszünteti a gazdag magánszemélyek adóvisszaéléseit, akik vagyonukat offshore paradicsomokban rejtik el.
A magyar állampolgárok túlnyomó többsége valószínűleg értékelni fogja a közpénzek visszaszerzését– teszik hozzá. És azt is listázták, hogy ez a pénz mire lenne elég. Tehát:
- A rezsicsökkentésre szánt összeg 86 százalékát lehetne fedezni.
- A többletpénzből Magyarország 249 813 általános iskolai tanár fizetését tudná kifizetni, vagy 52%-kal növelni az oktatási költségvetését.
- Ez a pénz az ország egészségügyi kiadásainak 46 százalékának fedezésére is elegendő lenne, és 258 223 további kórházi nővér foglalkoztatását tenné lehetővé Magyarország.
- A közel 4 milliárd euróból Magyarország közlekedési költségvetésének 53 százalékát lehetne kifizetni. Ez lehetővé tenné az ország számára, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és hatékony közlekedésre vonatkozó közelmúltbeli intézkedései 4,7-szeresét fizesse ki, vagy 6-szor fedezze vasúti beruházásait.
- A pénz a munkanélküliek költségvetésének 982%-át teszi ki, és lehetővé tenné az ország számára, hogy a jelenlegi képzési intézkedések 117-szeresét hajtsa végre. Ha a Magyarországon megtermelt pénzt teljes egészében lakásfejlesztésre fordítanák, akkor az összes jelenlegi beruházást ki tudná fizetni az ország – majd mindezt 15-szörösére növelhetné.
A pénz elköltésére még egy javaslatot megfogalmaznak a magyar kormánynak: adják oda az embereknek. Ez átlagosan fejenként 971 eurót jelent, ami körülbelül 370 ezer forint. És még egy lehetőség: a kormány – vagyis a gazdagok – minden 14 év feletti magyar állampolgárt hívjanak meg egy kapucsínóra – egész évben, minden nap.
„Nem ülhetünk tovább és nézhetjük, ahogy ég a világ, miközben a világ leggazdagabbjai magánrepülőgépeken repkednek, miközben azt mondjuk, hogy semmit sem lehet tenni. A lehetséges jövő egy igazságosabb társadalom, amely mindenki számára működik, miközben küzdeni kell az éghajlati válsággal. De ennek a jövőnek olyan merész, de alapvető lépésekkel kell kezdődnie, mint a progresszív vagyonadó” – vonta le a következtetést Kira Peter-Hansen képviselő.
