Eurobarométer legújabb – ma közzétett – tematikus felmérése szerint az európaiak aggódnak a légszennyezés egészségügyi és környezeti hatásai miatt az . A válaszadók 47 %-a gondolja azt, hogy romlott a levegőminőség az elmúlt tíz évben.
Mégis, ez az arány 11 százalékpontos csökkenést jelent a 2019-ben végzett felméréshez képest. Sokan a nagy ipari létesítményeket, a fosszilis tüzelő anyagokat hasznosító energiatermelőket, a közigazgatási szerveket és a munkáltatókat okolják, akik szerintük nem tesznek eleget annak érdekében, hogy javítsanak a levegő minőségén. Ellenben az európai lakosokkal, akik több erőfeszítést is tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a légszennyezést. A 2019-es adatokhoz képest többen járnak például gyalog vagy biciklivel, és többen használják a tömegközlekedést is.
A felmérésből – melyet a telex szemlézett – az is kiderül, hogy az európaiak többsége (89 százalék) szerint hazájukban komoly problémát jelentenek a légszennyezésből eredő légzőszervi betegségek. A válaszadók 88 százaléka gondolja ugyanezt az asztmáról, illetve a különböző szív- és érrendszeri betegségekről.
A résztvevők szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a légszennyezés miatt a vizek minősége is romlik. A válaszadók 83 százaléka aggódik a vizek savasodása és az eutrofizáció miatt, ami azt jelenti, hogy a vízben található túlzott tápanyagmennyiség miatt az algák elszaporodhatnak, ami más vízi élőlények pusztulásához vezethet.
A válaszadók 65 százaléka úgy gondolja a légszennyezés problémáját elsősorban nemzetközi szinten kell kezelni, és utána következnek csak a regionális és helyi megoldások. A válaszadók szerint fontos lenne megerősíteni az uniós levegőminőségi előírásokat. Habár a kutatásból az is kiderül, hogy az európaiak többsége nem ismeri ezeket az előírásokat, csupán 27 százalék hallott ezekről.
Nyitókép: Greenpeace légszennyezés elleni demonstráció a Heim Pál kórház előtt 2019 10 09 fotó: Járdány Bence Greenpeace
