Az európaiak többsége elutasítja a drasztikus, magas jóléti veszteséggel fenyegető klímacélokat – közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az Európa Projekt című uniós kutatás eredményeinek elemzése alapján.
A kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, összesen 30 000, véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdeztek meg.
A gazdaságkutató összefoglalója szerint a 2030-as klímacélok emelésével – a jelenlegi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték 55 százalékra módosításával – kapcsolatos fő aggály, hogy nem készült olyan tagállami szintű, hiteles és nyilvános hatásvizsgálat, amely alátámasztaná a cél realitását és megbecsülné a szükséges intézkedések költségét.
A tagállami hatásvizsgálatok eredményeit várhatóan 2021 nyarán hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság.
A korábbi célok körüli tárgyalások és hatásvizsgálatok tanulsága az, hogy egy-egy százaléknyi különbség is jelentős terheket jelenthet a nemzetállamoknak, és így az európai polgároknak – hívta fel a figyelmet a Századvég.
A kutatás eredményei alapján az európaiak többsége, 56 százaléka szerint reális célokra van szükség, amelyek megvalósítása nem okoz jelentős terheket a polgároknak, és csak 35 százalékuk tűzne ki drasztikusabb célokat, akár jelentős jóléti veszteségek árán.
A reális célokat támogató pragmatikus válaszadók aránya valamennyi visegrádi országban meghaladta az európai átlagot: Csehországban 68 százalék, Lengyelországban és Szlovákiában 61 százalék, Magyarországon pedig a válaszadók 74 százaléka ebbe a kategóriába sorolható, ami Lettországgal holtversenyben a tagországok között mért legnagyobb arány.
A klímavédelemre szánt források körüli egyik kiemelt jelentőségű vita a méltányosság értelmezéséről szól – jelezte a gazdaságkutató. Mint írták, a brüsszeli elit és a szennyező országok álláspontja szerint a magas károsanyag-kibocsátású országokban és régiókban nagyobb költséget okoznak majd az éghajlatvédelmi beavatkozások, így új forrásokat szükséges allokálni ezekhez a szereplőkhöz. Ezzel szemben a múltban jó környezeti teljesítményű tagállamok szerint elfogadhatatlan, hogy azok az országok, amelyek jelentős költségek árán sikeresen csökkentették kibocsátásaikat, keresztfinanszírozzák a korábbi potyautas viselkedésből gazdasági előnyt kovácsoló, sok esetben tehetősebb országokat.
A kutatás eredményei rámutattak, hogy az európaiak 75 százaléka szerint a klímaegyezményben érvényesíteni kell a szennyező fizet elvét. Az EU tagállamainak egyharmadában, köztük Magyarországon az emberek legalább 80 százaléka inkább a szennyezéssel arányos teherviselést tartaná igazságosnak.
A Századvég összefoglalója szerint, ahogy azt az Európai Bizottság év elején publikált méltányos átállási mechanizmus javaslata is megmutatta, Brüsszel az egyre ambiciózusabb klímacélok zászlaja alatt jelentős mértékű forrást vonhat el a felzárkózó uniós tagországoktól, hogy központi kiosztás útján azt a szennyezéshez nagyobb mértékben hozzájáruló országokhoz irányítsa át.
A kutatás eredményei alapján az európaiak 60 százaléka a források ilyen logikájú újraosztását morálisan elfogadhatatlannak tartja. Az elutasítók aránya valamennyi országban meghaladja az elfogadókét, a legmagasabb Ausztriában és Magyarországon, 74-74 százalék. A kérdés leginkább a skandináv országokat osztja meg.
