Az uniós források tervezett magyarországi felhasználása egyes esetekben szembe menne az EU kitűzött céljaival. Erre hívta fel először a magyar kormány, majd az Európai Bizottság figyelmét közösen a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Az Energiaügyi Minisztériumtól kapott, valamint a sajtóban megjelent hírek szerint a kormány egyebek mellett arra tervezi felhasználni az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait, hogy a MOL fejlesztéseit, három új gázerőmű építését támogassák, továbbá egyéb cégek olyan beruházásait, amelyeknek környezeti haszna kétséges és – amennyiben valóban szükség van rájuk – piaci alapon is megvalósíthatóak. A civilek azt sürgetik, hogy ehelyett az uniós forrásokat az épületek energiahatékonyságának javítására fordítsák.
„A tervezett támogatások ellentmondanak az EU Alapszerződéseiben lefektetett, »a szennyező fizet« elvnek és bebetonozná a fosszilis energiától való függőségünket. Különösen megdöbbentő, hogy egy olyan olajfinomító-beruházást segítenének elő közpénzből, amelynek kedvezményezettje egy rendkívül magas profitot termelő magánvállalat. Ugyanakkor kevés pénz jut arra, amivel jelentősen csökkenthetnénk az energiafelhasználásunkat és a lakosság kiadásait: a forrásokat nagyrészt épületfelújításokra kellene költeni, hiszen a hazai lakóépületek több mint 99 százaléka nem felel meg a korszerű – nulla energiaigényű épületeket előíró – követelményeknek. Ezáltal csökkenne a lakosság kiadásai és az infláció is mérséklődne” – állapította meg Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa.
„Azért is küldtünk levelet az Európai Bizottságnak, mert a fosszilis energiák támogatásával az EU a saját hitelességét is veszélyezteti. Az uniós kassza nettó befizető tagállamainak polgárai már most is egyre nagyobb értetlenséggel követik, hogy mire használják az ő pénzüket. A kinyilvánított uniós célokkal ellentétes támogatások még inkább növelhetik az aggályaikat” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Az EU jogszabályai szerint az uniós pénzek felhasználása meg kell, hogy feleljen a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeinek, és semmiképp sem járulhat hozzá a klímaválság fokozásához. A civil szervezetek sürgetik, hogy a Bizottság szigorúan követelje meg ezeknek az elveknek az alkalmazását a gyakorlatban is.
Kapcsolódó anyagok:
