Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szeptember 26-án nyújtotta be a környezetvédelmi termékdíjról szóló módosító javaslatát. E szerint a reklámhordozó papír 1 kilogrammjára kivetett adó az eddigi 85 Ft-ról 114 Ft-ra emelkedhet. Szakmai szervezetek szerint a plusz adóteher meghaladhatja az 1 milliárd forintot és csapást mérhet az áruházi reklámújságokra.
A Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség azt az álláspontot képviseli, hogy a termékdíj emelése indokolatlan. Arra kérik a kormányt, hogy az előzetes szakmai egyeztetést ismét nélkülöző emelésről és annak mértékének okairól adjon tájékoztatást, valamint az ennek következményeit vizsgáló hatástanulmányt bocsájtsa az iparág rendelkezésére.
Az MRSZ és a DIMSZ közleménye szerint a közel 35 százalékos termékdíj emelés a direktmarketing tevékenységet folytató vállalatokat és a magyar sajtótermékek egy részét olyan többletteherrel sújtja, amely a 7,5 százalékos reklámadó mellett csaknem finanszírozhatatlanná teszi a vásárlói tájékoztatásban fontos szerepet betöltő reklámeszközök – az ingyenes reklámújságok, szórólapok, DM levelek -fenntartását, és áremelkedéshez vezet.
Az élelmiszer- és más (bútor-, barkács-, sportszer- stb.) üzletláncok több milliárd forintot költenek ingyenes reklámújságok előállítására. A termékdíj ilyen mértékű emelése e tájékoztató eszközök számának csökkenését eredményezheti, amely a fogyasztók alulinformáltságához vezet, akadályozva a tudatos vásárlói magatartást. A termékdíj növelése becslésekre alapozva a teljes magyar piacra vetítve több mint 1 milliárd forint többlet adó terhet jelenthet, amely jó részét az érintett piaci szereplők kénytelenek lesznek beépíteni a termékek árába, ezzel áremelkedést generálva nemcsak a napi fogyasztási cikkek tekintetében.
Az elmúlt évek szakmai egyeztetést nélkülöző, iparágat sújtó szabályozásai – reklámadó, bónusz törvény, közterület extra adóztatása, a településkép védelmi törvény és többszöri kiegészítése, az infotörvény módosítása, termékdíj – továbbra is nagymértékű bizonytalanságot okoznak a piacon – írják a közleményben. A kormány áprilisban már megpróbálta egy drasztikusabb eszközzel korlátozni a reklámújságokat, a javaslatot azonban akkor elvetették. (napi.hu)
A kéretlen reklámszemét ellen szinte lehetetlen védekezni. Nagyon sok helyen a postaládákat – kimondott tiltás ellenére – telerakják e környezetszennyező kiadványokkal. Ezekben a tájékoztató "újságok"-ban több a festék, mint a cellulóz, ezért nagy problémát okoznak még szelektíven összegyűjtve is az újrapapír előállításban. Sok helyen fűtőanyagként végzik, az égéstermékek pedig "boldogítják" a szomszédokat a családi házas övezetekben. Arról nincs adatom, hogy vajon mennyire hatékonyek e reklámhordozók, de a direktmarketing költségét is, mint minden reklámét végső soron a vásárlók fizetik ki. Az persze kérdés, hogy az így befolyt többlet pénzt az állam mire fordítja.
