Többszörösen ráfizettük már a rezsicsökkentésre. Az állami intézkedések miatt kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-át követően hét megyében financiális okok miatt leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, közölte Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke.
Ez Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megyében összesen 842 települést érint majd. “A jelen lévő tagvállalatok képviselői – beleértve az önkormányzati tulajdonú társaságokat is – kijelentették, hogy a jelenlegi jogszabályi követelményeknek megfelelő színvonalon nem képesek a kieső szolgáltatásokat még kijelölés esetén sem pótolni, mert sem létszámban, sem eszközben nincsenek felkészülve, és likviditási helyzetükben sincsenek tartalékok”, mondta Vidra, aki egyben a szolnoki Fűtéstechnikai Kft. ügyvezetője is. A kormány 2013 májusában hozott döntést a kéményseprés rezsióradíjának csökkentéséről. Azóta a közszolgáltatást ellátó magyar tulajdonú vállalkozás folyamatosan kompenzációra szorul. Szolnok megyei jogú város önkormányzatához fordultak pénzügyi segítségéért, mindeddig eredménytelenül. Azt mondta, nem lát más utat, mint a cég felszámolását, ebben az esetben 92 dolgozó veszítené el az állását. (MTI)
Németh Szilárd még februárban megmondta: a rezsicsökkentésnek kerékkötői is akadnak, többek közt a kéményseprők.
A kéményseprési iparágnak a rezsicsökkentés tette be az ajtót: a 4000 forintban megállapított normaösszegüket 2000 forintra csökkentette le a kormány 2013 júniusától. A hét megyében 500 körüli létszámú munkavállalót érint a közszolgáltatás leállása, de Vidra szerint az év második felében további cégek lehetetlenülhetnek el. Ahol van az önkormányzattól érkező támogatása a cégeknek, ott még jobb a helyzet, bár nem tudható, hogy meddig. A legtöbb helyen azonban még az elbocsátandó kéményseprők végkielégítése is kérdéses – ennyire vannak legatyásodva a iparági szereplők a rezsicsökkentés miatt. A Dél-Dunántúlon tehát Somogyban biztosan leáll a kéményseprés – azonban Baranyában sincs minden rendben. Még tavaly júniusban jelentette be a megyei kéményseprő szervezet, hogy a kötelező rezsicsökkentésnek köszönhetően el kell bocsátani a dolgozók egy részét. "A körzetekre a rezsicsökkentés különbözőképpen hat, ami függ a körzetek kéményállományától. Némelyik körzetben akár 13 százalékos árbevétel-kiesést is okoz a rezsicsökkentés és ez csak létszámleépítéssel kompenzálható, mivel a költségek többsége az alkalmazotti bér, annak közterhe és az egyéb személyes kifizetések" – olvasható a Baranyai Kéményseprők Ipartestülete elnökének tavalyi állásfoglalása cikkünkben.
Németh Szilárd rezsibiztos idén februárban egy pécsi rezsifórumon azt állította, a rezsicsökkentésnek a külföldi ellenségek mellett belföldi kerékkötői is akadnak, és a kéményseprőket, valamint a közös képviselőket hozta fel többek közt példaként. Három hónap telt el, és az ország közel felében a kéményseprők feladták a harcot – köszönhetően, hogy a Fidesz a problémáik meghallgatása nélkül erőszakolta rájuk a döntését, és abból nem engedett. Németh Szilárd jobban teljesített. Most fogja meg mindenki a gombját, hátha szerencsét tud hozni a kéményseprőknek.
Többszörösen ráfizettük már a rezsicsökkentésre.
Az Orbán kormány már eddig is többszörösen megfizettette az emberekkel a rezsicsökkentést a különböző extra adók formájában. Emellett a Fidesz ugyancsak a közműdíjak lefaragására hivatkozva százmilliárdokat dobott ki az ablakon az adófizetők pénzéből különböző veszteséges közüzemi szolgáltatók felvásárlására, illetve az árkorlátozások miatt a csőd szélére juttatott társaságok támogatására. A legnagyobb átverés a dologban pedig az, hogy az energia árak akkor jobban csökkentek volna, ha kormány nem avatkozik be az árképzésbe, miután az utóbbi években drasztikusan mérséklődtek Európában a gáz és áram beszerzési tarifák – nyilatkozta a stop.hu-nak Katona Tamás. A közgazdász professzor számításai szerint a lakosság 2013 márciusától idén márciusáig mintegy 130 milliárd forintot takarított meg az energiaárakon, a további kommunális díjlefaragások révén pedig hozzávetőleg 25 milliárd forint maradt az emberek zsebében. Ezzel szemben azonban csak a szesz és a dohány jövedéki adójának az emelésével megközelítőleg 170 milliárd forinthoz jutott a költségvetés.
A gyógyszerárak növelésével és az extra hírközlési adóval további 20 – 20 milliárd forintot, a pénzügyi szolgáltatókra kirótt különleges adók révén pedig plusz 160 milliárd forintot fizetett be a lakosság az államkasszába. Vagyis csak ezek a többletköltségek összesen mintegy 370 milliárd forinttal terhelték meg a családok zsebét, ami a rezsicsökkentésen elért megtakarítás több mint kétszerese. Azt sem szabad elfelejteni – jegyezte meg a szakértő -, hogy a rezsicsökkentés rendkívül egyenetlenül oszlott el az egyes jövedelmi rétegek között. A tarifák mérsékléseinek legnagyobb haszonélvezői a magas jövedelműek voltak. A legjobban kereső 20 százalék tette zsebre a rezsi megtakarítások 80 százalékát, a fennmaradó szegényebb 80 százaléka pedig csak a megspórolható összeg 20 százaléka jutott.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg egy gazdagabb, több energiát fogyasztó háztartás havonta 8-10 ezer forint árkedvezményt vehetett igénybe, addig egy közepes keresetű család legfeljebb havi 1500 forintot spórolhatott meg a közüzemi díjakon, míg a legszegényebbek, vagyis a társadalom döntő hányada csupán havi 300-800 forintot takaríthatott meg a "jóságos Fidesz-kormány" jóvoltából.
A kedvezményekből tehát jobbára a jómódúak részesültek, a legnagyobb adóemelkedésekkel viszont éppen a kisebb keresetűeknek kellett szembenézniük az elmúlt években – tette hozzá a közgazdász. Katona Tamás szerint a kierőszakolt közüzemi tarifacsökkentések a hatalmas károkat okoznak a gazdaságnak. A bevételeiktől megfosztott, veszteségessé tett közműszolgáltatók ugyanis leállították a beruházásaikat. Ennek következtében munkahelyek szűntek meg és csökkent az egész gazdaság teljesítménye. Emellett a karbantartási és a fejlesztési munkálatok elmaradása miatt csökkent az ellátásbiztonság az egész közműszektorban.
Ezt igazolja egyebek mellett a szemétszállító cégek példája. A hulladékkezelő társaságok államosítása, illetve veszteségessé tétele miatt ugyanis több településen akadozott a szemétszállítás. Érdemes megjegyezni: tavaly mintegy 54 milliárd forintjába került az adófizetőknek, hogy a kormányzat által az árkorlátozásokkal a csőd szélére sodort távhő-társaságok támogatást kapjanak a talpon maradáshoz. Idén erre várhatóan mintegy 60 milliárd forint megy majd el a közpénzekből.
A veszteséges hulladékkezelők életben tartása ugyancsak több tízmilliárd forintjába kerül majd az adózóknak. Így szakmai számítások szerint ebben az évben csak a kormány által tönkre tett közmű vállalatok megsegítése 100 -110 milliárd forintjába kerül majdt az adófizetőknek. Vagyis a lakosság csak a közműcégek támogatásán keresztül szinte vissza is fizeti a rezsimegtakarításait. Méghozzá úgy, hogy a rezsin keveset spóroló, keveset kereső nyolcvan százalék fizeti meg a költségek (adók) zömét, nem a tarifa korlátozásokon nagyobb összeget megtakarító a jómódú 20 százalék.
kémény – ki ellenőrzi majd?Átgondolatlan cégvásárlások
Az Orbán-kormányzat a rezsicsökkentés ürügyét használta fel az energetikai és a közműcégek államosítására is. Számítások szerint 2013 végéig a bruttó hazai termék (GDP) több mint két százalékát, több mint 650 milliárd forintot költött államosítási terveire a Fidesz.
A legdrágább vétel az E.ON német energetikai cég magyar gázipari leányvállalatainak államosítása volt. A vételár 280 milliárd forintra rúgott, ami piaci becslések szerint legalább a duplája a reális árnak.
A tranzakció feleslegességét jól illusztrálja, hogy a kormány kezébe került egykori E.ON gáztárolók jelenleg hozzávetőleg tizedükig vannak csak feltöltve, s ami bennük van gáz, az sem az államé, hanem a készletek felhalmozására kötelezett szolgáltatóké. Az üres tárolók fenntartása és a többi veszteséges állami közműcég működtetésének a költsége is az adózók zsebét terheli.
A ráfizetéses állami társaságok száma pedig egyre gyarapszik. Az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az E.ON Hungária Zrt. újabb hazai érdekeltségeinek a megszerzését jelentette be a közelmúltban. A tranzakció a lakossági ellátásért felelős E.ON Energiaszolgáltató Kft., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. vállalat üzletrészeit érintheti. A vételár előreláthatólag tízmilliárdokra rúg majd.
A szakemberek ugyancsak a drága és felesleges államosítások közé sorolják azt is, hogy az MVM 2014. április 14-én kifizette a Főgáz Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának 41 milliárd forintos vételárát az üzletrészét eladó német energetikai társaságnak, az RWE-nek. Így a Főgázban 49 százalékos tulaj lett az állam, és az 51 százalékos többségi rész birtokosa maradt a főváros. A kormány azonban már bejelentette, hogy kivásárolja a fővárosi tulajdonrészét is. Ez további tíz milliárdos kiadást jelent majd az adózóknak, ami a cég nonprofit működése miatt várhatóan nem térül meg.
A kormányzat képviselői – köztük Németh Lászlóné a fejlesztési tárca vezetője – a közelmúltban többször közölték, hogy a kabinet egy óriási közműcéget hoz majd létre, az MVM bázisán, amely nonprofit elven működik majd. Amellett, hogy a cégfelvásárlásokra költött milliárdok soha nem térülnek majd meg, a közkiadásokat növeli majd a majdani óriásközmű vállalatnál keletkező évi több tízmilliárd forintos veszteség is.
Szakértők hozzátették, hogy az MVM-hez kapcsolódik a kormány eddigi legnagyobb rezsiblöffje is:a paksi atomerőmű bővítése. Ennek az összesen mintegy 6000 milliárd forintos beruházásnak az ugyancsak soha meg nem térülő költségei szintén a magyar családok terheit növelik majd. Ez az óriási építkezés nem felpörgeti, hanem derékba töri majd a magyar gazdaságot – állítják szakértők. Néhány Fidesz-közeli cég azonban biztosan felvirágzik majd az építkezés során elnyert állami megrendelésekből – teszik hozzá.
A cégeket is "utoléri" a rezsivágás
A világpiaci árakat nem mi alakítjuk, amit tudomásul kell vennie a kormányzatnak is – ezt Holoda Attila mondta a napokban az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az előző Orbán-kormány volt helyettes államtitkára azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a Fidesz-kormány – miután a háztartási energiadíjak lefaragásával "elment a falig" – már az ipari energiafogyasztók díjainak csökkentését is ígéri.
A kormányzat a hatalmánál fogva várhatóan rendeleti úton módosítani fogja az egyes energiaszolgáltatók és az ügyfeleik közötti alku során kialakult tarifákat. Feltehetően az Orbán-kabinet tisztában van azzal, hogy egy ilyen lépéssel a piacgazdaság alapjait kérdőjelezi meg, és súlyosan megszegi az uniós versenyjogi szabályokat – jegyezték meg elemzők.
Holoda Attila szerint lehet mondani, hogy csökkentsük energiaárakat, de akkor számolni kell azzal is, hogy egy idő után nem fogják bírni a szolgáltatók. A szakember úgy véli: két alapvető nézet ütközik. Az egyik Orbán Viktor kormányfőé, aki szerint az államnak, vagy az uniónak kell megmondani, mennyibe kerüljön az energia. A másik, amit az Európai Unió akar, vagyis az, hogy legyen szabad verseny, amivel a fogyasztók járnak jól. Ha a szolgáltatók nem bírják a rezsicsökkentés iramát, akkor jöhet az állam. Ha állami vállalatok jönnek létre, akkor lehet államilag szabályozni az árakat, de a piaci árat akkor is ki kell fizetni, csak máshol, és lehet, hogy másnak. Holoda szerint az látható, hogy a kisfogyasztói rezsicsökkentés befagyott, ezért a kabinet számára célcsoportként a nagyfogyasztók maradtak.
