Tegnaptól határozatlan időre felfüggeszti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a társasházak energia-megtakarítását célzó felújítási pályázatok befogadását.
A fejlesztési tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében arra is kitér, hogy a dél-alföldi, a dél-dunántúli, az észak-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régiókban megvalósítandó beruházásokra június 2-án 12 óráig lehet pályázatokat benyújtani. Az Otthon melege program keretében meghirdetett pályázaton a beérkezett igényeket az arányosan megtakarított szén-dioxid-mennyiség figyelembevételével rangsorolják. A befogadható pályázatokat a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig támogatják – közölte a tárca. A minisztérium szükség esetén dönt a régiók közötti források átcsoportosításáról, valamint nagyszámú, kedvezően elbírált pályázat esetén a további forrásfeltöltésről.
Évi 400 milliárd kellene családiház-felújításra
Évi 400 milliárd forint támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország a családi házak energetikai korszerűsítésével teljesítse a 2020-ra vállalt fogyasztáscsökkentési célok közel felét. Az ország teljes energiafelhasználásának 8 százaléka lenne megtakarítható az energetikai szempontból korszerűsítésre szoruló, 2,5 millió családi ház teljes körű hőszigetelésével – írja a Knauf. Az uniós előírás hazai átültetéséről a kormány április elején nyújtott be törvényjavaslatot. A Knauf Insulation szakértői szerint nagy előrelépés, hogy nyár végétől már a családi házak energiahatékonysági fejlesztésére, így szigetelésére is lesz elérhető uniós forrás. Számításaik szerint azonban a tervezett 80 milliárd forinttal szemben 2020-ig minden évben ötször ekkora összeggel – négyszázmilliárd forinttal – szükséges a családi házak felújítását és szigetelését támogatni ahhoz, hogy a jelenleg F-G energiahatékonysági besorolású épületek ne az utcát fűtsék, hanem az uniós célokat segítsék.
Az energiahatékonyság elmismásolása
Két paksi blokk termelését takaríthatnánk meg az EU szabályaival. De nekünk van saját megoldásunk: nem csinálunk semmit.
Épp csak annyit teszünk az energiahatékonyságért, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ne maradjunk szégyenben. Erősen ez a látszat, miután az Európai Bizottság bejelentette, hogy perbe akarja fogni Magyarországot, amiért majdnem egy éve késik az energiahatékonysági irányelv hazai átültetése, ezért azután az országgyűlés a kormány előterjesztésére elfogadta az irányelv bevezetéséről szóló törvényt. Az abban foglaltak megvalósítása nemcsak Brüsszelnek fontos, hanem alapvető nemzeti érdek is, a tervezetből mégis úgy tűnik, a minisztérium fő célja csak az, hogy a lehető leggyorsabban túl legyen a házi feladatán.
