Jelentősen nőttek bolygónk zöldterületei az elmúlt 30 évben. A természet így reagál a növekvő szén-dioxid-koncentrációra.
Lassan „kék bolygó” helyett „zöld bolygónak” kellene hívni a Földet egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint.
A szakemberek 33 év műholdas adatait elemezve arra jutottak, hogy a szárazföldi területek minimum 25-án, maximum 50 százalékán gyarapodtak a zöldfelületek. Ha az elmúlt három évben nőtt új levelekből leplet szőnénk, az kettőbe hajtva is befedné az Egyesült Államokat – szemléltették.
A tanulmányt nyolc ország 24 tudományos intézetének 32 kutatója készítette, és a Nature szaklapban publikálta.
A zöldülés látszólag alátámasztja a klímatudomány nagy látnoka, James Lovelock Gaia elméletét, mely szerint az atmoszféra, a kőzetek, a tengerek és a bioszféra együttesen egy nagy, önszabályozó rendszert, „élő szervezetet” alkotnak, amely reagál a különböző hatásokra.
A kutatók azt is megbecsülték, hogy a zöldülés mögött milyen tényezők állnak, és ezek mennyit nyomnak a latban.
Arra jutottak, hogy a klímaváltozás 8 százalékban, a környezet bővülő nitrogén-ellátottsága 9 százalékban, a talajgazdálkodás változása pedig 4 százalékban felelős. De a legfőbb tényező az emberi tevékenységekhez köthető extra CO2, amit 70 százalékkal súlyoztak.
A tanulmány megállapításai valószínűleg új érveket adnak azoknak, akik szerint a többlet szén-dioxidot a Föld „még tudja kezelni”, tehát feleslegesek a radikális kibocsátás-csökkentési tervek.
Talán ezért is hangsúlyozzák a kutatók, hogy a CO2 termékenyítő hatása idővel elenyészik.
„A több zöld növény nem kompenzálja a felmelegedést. Ettől még emelkedik a tengerszint, olvadnak a gleccserek, savasabb az óceán, fogy a sarki jég és egyre hevesebb trópusi viharok jönnek – részletezte a vezető szerző, Ranga Myneni professzor a bostoni egyetemről.
Hiába lesz sok szén-dioxid a levegőben, ha elfogy a víz és a tápanyag a földből, már nem tudnak új hajtásokat hozni a növények – tette hozzá.
Egy másik szerző, az exeteri egyetemen tanító Pierre Friedlingstein szerint a legjobb klímamodellek sem tudják visszaadni a valós folyamatokat. Az elővigyázatosság elvét követve továbbra is ragaszkodnunk kellene a párizsi klímamegállapodásban vállaltakhoz – javasolja.
