Minden nagyon szép, minden nagyon jó az Almásfüzitő melletti vörösiszap-tározón – legalábbis ez tudható meg a Tatai Környezetvédelmi Zrt. ma indult honlapjáról.
Az utóbbi hónapokban vélhetőleg hozzá nem értésből és információhiány miatt sok valótlanság jelent meg az almásfüzitői vörösiszap-tározókról. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. ezért úgy döntött, hogy új honlapot indít, amelyen tisztázza a tévedéseket és félreértéseket a vörösiszap-tározókról és a tározókon zajló munkálatokról – áll a cég mai sajtóközleményében, melyet szó szerint közlünk:
Az almasfuzito.tkv.hu oldalon az érdeklődők a többi között választ kapnak arra, hogy miért biztonságosak a tározók, miért nem jelent veszélyt egy esetleges földrengés vagy árvíz. A honlapról kiderül, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. milyen környezetbarát technológiával hasznosítja a hulladékokat, hogyan készít belőlük mesterséges talajt, és hogyan fedi le vele a tározókat és ez miért nem jelent veszélyt a környezetre. Ezen kívül minden információ megtalálható a tározókban lévő vörösiszapról, és nyilvánosak a Tatai Környezetvédelmi Zrt. engedélyével és tevékenységével kapcsolatos szakmai anyagok, illetve a hitelesített körülmények között született talajvizsgálati mérések eredményei is.
Az egykori Almásfüzitői Timföldgyár korábban évtizedekig szennyezte a környéket. A tározókról egészségre ártalmas vörösiszap port fújt a szél az emberekre és a település ingatlanjaira. A http://almasfuzito.tkv.hu/ oldalon gazdag képarchívum és videóanyagok mutatják be, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. az utóbbi években a tározók lefedésével hogyan csökkentette határérték alá a szálló por mennyiségét és hogyan érte el, hogy a talajvíz szennyezettsége is a felére essen vissza. Az oldalon külön menüpontban, összefoglalva is megtalálhatók a legfontosabb kérdések és válaszok. További tájékoztatás a Tatai Környezetvédelmi Zrt. honlapon megadott elérhetőségein kérhető.
Végképp megnyugodhatunk a Minden a tározóról aloldal olvastán:
Az almásfüzitői zagykazetták gátjai közül azok, melyek egyben a folyam töltései is, a Duna legstabilabb, legbiztonságosabb gátjai közé tartoznak. Biztonságukat fokozza, hogy a Bős-nagymarosi vízlépcső II. ütemének megépítése előtt kőgáttal erősítették meg a dunai védvonalat. Ez a duzzasztás elmaradt, ezért a műtárgyak túlbiztosítottá váltak.
Egy másik helyen az is kiderül, hogy a zöldek miben hunyók:
A területen 11 ellenőrző kút működik. A kutak és egyben az alap monitoring rendszer véglegesítése 1999-ben történt meg, a rendszeres üzemeltetésének kezdete 2000. Az első monitoring jelentés a 2000. évről készült, és az óta rendszeres. A terület Duna felöli oldalán ma nincs még ellenőrző kút, ugyanis a Reflex Környezetvédelmi Egyesület megfellebbezte azt a határozatot, amelyben engedélyt kértünk ennek létesítésére. Időközben a cég megkapta a másodfokon jogerős létesítési engedélyt. A létesítést elkezdtük és mindent megteszünk annak érdekében, hogy mihamarabb üzembe helyezzük a kutat.
Sajnos a Minden kérdés – Minden válasz oldalon nem esik szó az elmúlt hónapokban a Greenpeace sajtóanyagaiban felvetettekről.
A cég kontra zöldek csatáját nyomonkövetőknek pedig nem lesz meglepetés a "rólunk irták" szelektív válogatása.
