Aláírásgyűjtés dömping Szegeden. A Fidesz a rezsi csökkentése mellett kampányol már hetek óta, az MSZP és az LMP pedig népi kezdeményezés elindításához gyűjti hamarosan az aláírásokat, hogy ne épülhessen biomassza erőmű a városban. A projektet támogató jobboldaliak azt ígérik, hogy a beruházás a távhő díjának radikális csökkenését eredményezi majd. Az MSZP nem látja a beruházásban a rezsicsökkentés garanciáit, az LMP az épülő erőmű környezetet károsító hatásától tart, a jegyző a még el sem indult projekt körüli törvénytelenségeket sorolta. A szegediek meg csak kapkodják a fejüket.
Csökken-e a rezsi a biomassza erőműtől?
A díjat a miniszter határozza meg Botka szerint – ahogy ezt Botka László a szegedi közgyűlésen hangsúlyozta – tehát egyáltalán nem biztos, hogy a csökkentést érvényesíteni lehet.
Szegeden dúl a biomassza háború: a helyi Fidesz biomassza erőművet szeretne építeni és a használati melegvizet termálvízzel kiváltani. Mindezt egy olyan cég részvételével valósíttatná meg, amellyel kapcsolatba hozható még Simicska Lajos is. A baloldali városvezetés szerint a projekt nincs kidolgozva, homályosak a tervek, így nagy kockázatot vállalna a város a megvalósítással, nem a közjót szolgálna, hanem magán érdekeket. A Fidesz szerint a távhő díját 30%-kal lehetne csökkenteni a beruházással. Első nekifutásra, az egyetlen jobbikos képviselő szavazatával többséget szerző jobboldal, megszavaztatta a projektet, de a polgármester élve törvény adta jogával nem írta alá a határozatot. A két héttel későbbre összehívott rendkívüli közgyűlésen, ismét Keresztúri Farkas Csaba, jobbikos képviselő szavazatával, átment a határozat. Keresztúri még a hőszolgáltató felügyelő bizottsági tagságáról is lemondott, hogy szavazhasson az ülésen, ugyanis a szocialisták szerint összeférhetetlen az, hogy a képviselő olyan ügyben szavaz, amelyben tagsága okán érintett. Bohács Zsolt, a Fidesz frakció vezetője a szavazás után megköszönte Keresztúrinak a voksát. Az LMP népi kezdeményezés elindítására tett javaslatot.
Az ügyben összehívott rendkívüli közgyűlésen Kozma József képviselő fejszámolást végzett, amiből az derült ki, hogy fizikai képtelenség annyi alapanyagot elégetni, ami annyi hőt termel, hogy csökkenteni lehessen a díjakat. Tehát vagy nem érvényesítheti a cég a hőtermelésből adódó csökkenést – ebben az esetben, ahogy Nagy Sándor, korábban városfejlesztési alpolgármester vélekedett, a beszállítók nyelik le a „rezsicsökkenést”- vagy nem is képes erre a technológia. A Fidesz a 30%-os csökkenést vizionálja. Fekete Csaba, a Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke a távolabbi jövő piacát elemezve pedig úgy látja, ha szaporodnak a biomasszát hasznosító erőművek, akkor ennek árfelhajtó hatása lehet a piacon, így megint csak a megújuló energia alkalmazásának árcsökkentő hatása kérdőjelezhető meg.
Érted-nélküled
A szegedi polgármester az április 16-i közgyűlésen azt is aggályosnak látta, hogy egy éppen felszámolás alatt levő székesfehérvári erőmű majd negyedrészben tulajdonosa, az Energott Kft alapított projektcéget a biomassza erőmű uniós forrásainak megszerzésére. A szóban forgó pályázat kínálta támogatási intenzitásról sem kapott információt a közgyűlés. A Bohács Zsolt, Fidesz frakcióvezető jegyezte előterjesztés aláírója, Benák László, az Energott alapította Szenergott ügyvezetője arról nyilatkozott, hogy február 26-án beadták a pályázatot, amely befogadásra is került( KEOP-2012-4.10.0/B/12-2013-0020). Ráadásul – olvasható az előterjesztésben – az elkészített engedélyezési tervek alapján a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága a kooperációs vezeték kiviteli tervezési munkáihoz szükséges előmunkálati jogot (CSS/01/050i9-6/2013 számú, 2013. március 6.-i keltű határozatával) engedélyezte.
Itt a piros, hol a piros
A pályázati kiírásban egyébként az szerepel, amennyiben nem önkormányzat, hanem vállalkozó a kedvezményezett, 50-60%- os támogatás adható. Így a 4milliárd forintos beruházás közel felét önerőként igazolnia kell a pályázónak, egy olyan cégnek, amely egy felszámolás alatt álló vállalkozásnak negyedrészben tulajdonosa. Solymos László, alpolgármester állítása szerint az Energott cégei közül több áll éppen felszámolás alatt. Az egyik helyi hírportál viszont azt az információt tudta meg, hogy az Energott jegyzett tőkéje közel 8 és félmilliárd milliárd forint, adózott eredménye pedig majdnem eléri az 1 milliárd forintot. (emlékeztetőül: a SZEVIÉP úgy került felszámolásra, hogy tulajdonosa érdekeltségébe tartozó más cégek éppen uniós pályázaton nyertek)
Érted- belőled. A hőszolgáltató eladta adósait
Az bizonyos, hogy az Energott felerészben tulajdonolt cége, az Alfa Nova, amely a Szegedi Hőszolgáltatónak 49%-ban tulajdonosa, a városi tulajdonrész képviselőjével együtt úgy döntött még márciusban, hogy eladja a szegedi fogyasztók adósságát egy faktoráló cégnek. A Globál Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. pedig a Raiffeisen Bankkal kötött szerződést a kintlevőségekről, zálogjogot is nyerve. Kvázi fedezetet jelenthet a szegedi lakosság közel 700 millió forint adósságának eladása hitelek felvételéhez. Az elmúlt 5 évben a lakosság tartozása 50%-kal emelkedett, s míg 2008 végén ezek közül az egy éven túli tartozás 24% körül volt, most az adósság 38%- a egy éven túli, lejárt tartozás. Józan paraszti ésszel ebből az következik, hogy lejárt, 280 millió forint körüli adósságot kegyetlenül be fog hajtani a faktoring cég. Megkerestem Básthy Gábort, a Szegedi Hőszolgáltató igazgatóját ez ügyben, Básthy levélben válaszolt, amelyet kérésére csonkítatlanul közlünk. Básthy Gábor válasza Szlavkovits Ritának (138 KB word)
( Nem mellesleg, Básthy az 1994-1998 közötti szocialista városvezetésben gazdasági alpolgármesterként tevékenykedett, a beruházást előkészítő Szenergott ügyvezetője, Benák László pedig 1998-és 2002 között a fideszes Bartha László idején volt a Szegedi Hőszolgáltató igazgatója, aki Botka hatalomra kerülésével nem érezvén a bizalmat, lemondott, őt követte Básthy. A pénznek nincs szaga.)
A kintlevőségekre visszatérve, 2010 óta az állam megfelezte a szociális támogatásokat: 3 évvel ezelőtt 900 millió forint jutott a lakosság megsegítésére, 2013-tól ez az összeg 450 millió forint Szegeden. A Védőernyő a Díjhátralékosok Alapítvány – amelyet még 10 évvel ezelőtt közüzemi szolgáltatók és az önkormányzat hozott létre az adósok megsegítésére – forrásai pedig szűkülnek. (Prognosztizálható, hogy az eladósodott szegedi lakosság hatékonyan fog javítani a hőszolgáltató likviditási gondjain, miután a faktoráló céggel kerül jogviszonyba)
BiomasszaNépi kezdeményezés
Káros környezeti hatásokkal sokkolja a baloldal és az LMP a lakókat. Környezeti hatástanulmányok viszont még nem készültek, így nem ismert, hogy mitől lehet tartani. A pályázati eljárás határidőket előíró fejezete szerint a projektcég akkor nyújtja be a hiányolt hatástanulmányokat, ha a támogatási szerződést aláírták. A Szenergottnak erre még van, ha a pályázatot február 26-án fogadta be a kiíró, mostantól számítva majd 2 hónapja.
A népi kezdeményezést azonban már meghirdették, az aláíróíveket a jegyző jóváhagyja, s előre láthatólag május közepétől gyűjthetik az aláírásokat a tervezett biomassza erőmű területén élők körében. A városrészben élő 60000 ember 10%-nak aláírása szükséges ahhoz, hogy a közgyűlés ismét napirendre vegye az erőmű és a termálvíz használati ivóvízként való alkalmazásának ügyét.
Törvénytelenségek sora
Törvényességi észrevételeit Mózes Ervin szegedi jegyző megküldte a Csongrád Megyei Kormányhivatal számára (annak a hivatalnak, amely kiadta az engedélyeket a cég számára anélkül, hogy az önkormányzat a projektcég bármilyen lépését jóváhagyta volna). Az 5 oldalas észrevételek legfontosabb eleme a projekt homályosságának kifogásolása, de a jegyző szerint a közbeszerzés megkerülése is tetten érhető a söralátétnyi tervezetben, s a szegedi építési szabályzattal sincs összhangban. (az 5oldalnyi észrevétel a szegedvaros.hu oldalon olvasható, közgyűlés 2013.04.26)
A megújulók „elnemzetiesítése”
Nem a biomasszával van a baj – ahogy Balogh László fogalmazott: a biomassza nem ördögtől való. Pécsett már üzemel, igaz, ott a stabil anyagi háttérrel rendelkező, francia tulajdonosi kör biomasszája fűti a lakásokat. A külföldi tőke elleni harcát Páva Zsolt mintha befejezte volna, legalábbis úgy tűnik. Az állam a francia vizes cég kártérítési követelését kifizeti az önkormányzat helyett, a Dalkia biomassza erőművével nem állnak háborúban. Miskolcon május 7-én átadják a termál távfűtést biztosító beruházás első ütemét, a geotermikus projekt 7 és fél milliárdjából 1, 7 milliárdot uniós forrásból kaptak, a többit a tulajdonosok állták. A menedzsmentből Töröcskei István, a Pro Aurum vezérigazgatójának és az idei kinevezése előtt a Mavirnál dolgozó Tóth Péter, jelenlegi vezérigazgató nevét ismerhetjük. Vannak példák tehát külföldi, belföldi befektetőkre egyaránt. Csak pénz kell az ágazatba. Jelenleg 42 milliárd forinttal száll be az állam a távhőszolgáltatásba kompenzációként. ( A gázzal való távfűtés jelenleg versenyhátrányban van az egyedi gázfűtéssel szemben, ezért kompenzálja az állam a hátrányt. Mintegy 640 ezer lakásról van szó, a kompenzáció évi 42 milliárd forintba kerül – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnökségi ülésén, csütörtökön Budapesten. Kovács Pál elmondta, hosszú távon a távfűtésnél ki kell váltani a földgázt. Ez történhet biomasszával, geotermikus energiával, illetve napenergiával. Fekete Csaba, a szervezet elnöke azt emelte ki, hogy a távfűtő rendszerek bármilyen energiahordozóval előállított hőt be tudnak fogadni, és továbbítani a fogyasztóknak. MTI)
Pénz kell a szektorba
Nem csupán a megújuló energiák bevezetéséhez, de magába a távhőszolgáltatásba is befektetők kellenek – vélekedik Fekete Csaba, a MATÁSZ elnöke. A szövetség megalakulásakor némi érdekellentét mutatkozott a koncesszióban működő távhőszolgáltatókkal szemben, de mára, az állami beavatkozás eredményeképp, nincs különbség az önkormányzati és a koncessziós cégek érdekei között, ugyanolyan piaci viszonyok között kénytelenek dolgozni, függetlenül attól, hogy önkormányzat vagy magánbefektető a tulajdonos. Sőt, az elnök szerint ma elkerülhetetlenül szükséges pénzt pumpálni a szolgáltatásba ahhoz, hogy egyáltalán talpon maradjon. Az, csak sürgeti a tőkebevonást, hogy Magyarország vállalta, 2020 –ig 14,3 %-ra növeli a megújulók arányát az országban, s a szektor megújítása – tekintve a távhő fogyasztók rendkívül magas számát – óriási lépést jelentene a kitűzött cél felé. Csak nem mindenáron.
