Idén 4 újságírót gyilkoltak meg Mexikóban. A legutóbbit épp akkor, amikor rendszeres rádióműsora adását vezette. Tirado gyakran felszólalt annak a 800 családnak az érdekében, akiket egy vízerőmű építése miatt űztek el földjeikről. Teljesen nyíltan és elkötelezetten nekik követelt kárpótlást az éterben. Bátor kiállása végzetesnek bizonyult.
Egy államfő újraválasztása válság idején – ráadásul két kitöltött ciklus után – nem túl gyakori. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy Evo Moralest Bolíviában 61 százalékkal választották újra, mégpedig egy olyan országban, ahol öt elnök váltotta sűrűn egymást 2001 és 2005 között. Minek köszönhető ez a sorozatos választási győzelem? Egyebek között annak, hogy 2006. óta Bolíviában 25 százalékkal csökkent a szegénység, a minimálbér reálértéke 87 százalékkal nőtt, a nyugdíjkorhatár csökkent, a növekedés – évek óta folyamatosan – évi 5 százalékra tehető. (A férfiaknál 60-ról 58-ra, a három vagy háromnál több gyereket felnevelő nőknél pedig 60-ról 55-re csökkentették a nyugdíjkorhatárt.) Ezek után joggal kérdezhetnénk: a jó hírekről miért nem tájékoztat a média széles körben? Talán azért mert az eredmények haladó baloldali politikusoknak köszönhetők?
A latin-amerikai baloldal sikereiről szinte mindenütt nagyon diszkréten tájékoztatnak, míg a konzervatív hatalom kudarcairól szinte semmit se hallani. A tőkeerős nagy médiumokban még a közbiztonsági kérdéseket sem igazán feszegetik. Idén például négy újságírót gyilkoltak meg Mexikóban. A legutóbbit a múlt hónapban és épp akkor, amikor rendszeres rádióműsora adását vezette. Atilano Roman Tirado gyakran felszólalt annak a nyolcszáz családnak az érdekében, akiket egy vízerőmű építése miatt űztek el földjeikről. Teljesen nyíltan és elkötelezetten nekik követelt kárpótlást a rádió hullámhosszán. Bátor kiállása végzetesnek bizonyult egy olyan országban, ahol az emberrablás, a kínzás és a gyilkosság hétköznapi eseménynek számít, és amelynek áldozatai főleg azok az emberek, akik meg merik kérdőjelezni a rothadó maffia-rendszert.
Szeptember 26-27-én a Mexikó várostól 130 kilométerre lévő Iguala városában, negyvenhárom diák tiltakozott Enrique Peña Nieto elnök neoliberális oktatási reformja ellen. Az autóbuszt, amelyen együtt utaztak az egyetemre, a helyi rendőrség leállította, és a fiatalokat ismeretlen helyre szállítatta. Ezután a diákokat valószínűleg a helyi maffia egyik kábítószerrel kereskedő csoportjának adták át, amely megölte őket, testüket pedig titkos helyen tüntette el. Az utóbbi hetekben sorban fedeztek fel olyan sírokat, amelyekben szétdarabolt, vagy félig elégetett testeket találtak. Mindeközben Iguala város polgármestere és közbiztonsági igazgatója elmenekült az igazságszolgáltatás elől.
Amióta Peña Nieto elnök megnyitotta az energia szektort a multinacionális cégek előtt, azóta az üzleti sajtó kedvencévé vált. Franciaországtól például megkapta a Becsületrend Nagykeresztjét. Nieto elnök hívei vajon megkérdezik-e egy napon, hogy miért maradnak büntetlenül a korrupt rendőrök és képviselők? De lehetséges-e, hogy a nagy nyugati lapokban, a washingtoni, a madridi és a párizsi médiumokban szereplő értelmiségiek nem tudják, mit kellene kérdezni a mexikói elnöktől? Ha ez a szörnyűség Ecuadorban, Kubában vagy Venezuelában történik, akkor persze rögtön tudták volna, hogy mit is kérdezzenek…-írta a magyardiplo.hu.
Fordította: Morva Judit
