Jair Bolsonaro a kinevezettek kis csoportjára cserélné le a jelenlegi, széles alapokon nyugvó, független véleményeket is tükröző Brazil Környezetvédelmi Nemzeti Tanácsot – derült ki egy a napokban ismertté vált dokumentumból.
Az AP amerikai hírügynökség birtokába jutott anyagból kiderült, környezetvédelmi aktivisták attól tartanak, Bolsonarónak a környezetvédelmi szervezetekkel kapcsolatos sokszor hangoztatott szkeptikus véleménye további erdőirtáshoz és az ellenőrzés mértékének csökkenéséhez vezethet az országban, amely az Amazonas-medence esőerdőinek mintegy 60 százalékát birtokolja.Szakértők szerint az erdők védelme létfontosságú lenne a globális felmelegedés lassítása és a Föld klímájának védelme érdekében teendő erőfeszítéseknek.
Az új elnök úgynevezett átmeneti munkacsoportjának még január elseje, a hatalomba lépés előtt vázolt menetrendjében az szerepel, hogy az államfő olyan rendeletet kezdeményez, amely egy kormányzati testületet hozna létre a jelenlegi Brazil Környezetvédelmi Nemzeti Tanács helyébe. Ez utóbbi testületnek 100 tagja van, köztük független környezetvédelmi szervezetek és üzleti csoportok is. A létrehozandó új testület ugyanakkor 5 elnöki kinevezettből állna, hozzájuk csatlakozna Ricardo Salles környezetvédelmi miniszter, az indítvány kezdeményezője.
Orbán, Trump és Bolsonaro – konzervatívok verik szét a természeti környezetet
Trump lépései szégyenteljesek a republikánusokra nézve is, hiszen még Richard Nixon republikánus elnök hozta létre a környezetvédelmi ügynökséget. A brazil elnök kormányzásának első hetében lemondásra kényszerítette a környezetvédelmi ügynökség vezetőjét. Az orbáni Magyarországon is megsemmisítették a környezetvédelmi apparátust, holott ez ellentétes az egészséges környezethez való jogot biztosító alkotmánnyal. A brazil elnök szintén antizöld.
Orbán Viktor Jair Bolsonaro beiktatásán egyedüli európai miniszterelnökként
A globális nagypolitika és a főáramlatú média évtizedek óta félvállról veszi az ökológiai rendszer és a klíma részéről érkező vészjelzéseket. Holott a klíma-menekültek megjelenésével a centrumtérségek államainak belső társadalmi kohéziója is megbomlik – az ENSZ adatai szerint 2008 óta mintegy 210 millió ember kényszerült elhagyni lakhelyét az extrém időjárás vagy szárazság következtében. Új-Zéland vette föl először a biztonságpolitikai kesztyűt a nyugati világban és tavaly nyári Stratégiai Védelempolitikai Állásfoglalása a klímaváltozást egy olyan veszélyforrásként írja le, amely „a gyenge kormányzású régiókat destabilizálja”, így felerősítve a „hagyományos biztonsági kihívásoka.
