Nagymértékű pusztulást tártak fel a Kárpátok erdeiben a Greenpeace által elemzett műholdas felvételek. Óránként átlagosan több mint öt futballpályányi erdő tűnik el az itt zajló fakitermelések miatt, ezért a Greenpeace petíciót és nemzetközi kampányt indított a Kárpátok erdeinek megmentéséért.
A zöldszervezet legfrissebb jelentése feltárja, hogy még a nemzeti parkokban és Natura 2000 területeken is intenzív fakitermelés zajlik, miközben a Kárpátok nem védett, öreg erdeinek megmaradt foltjait is pusztítják. Magyarországon az Északi-középhegység, amely a Kárpátok része, szintén tele van tarra vágott foltokkal. Sőt, Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett erdőkben is gazdasági célú fakitermelés zajlik.
A Kárpátok erdei, Európa természeti öröksége veszélyben van című jelentését a Greenpeace az ENSZ Biodiverzitás Egyezmény részes feleinek konferenciájára (CBD COP15) készülve tette közzé. A zöldszervezet azt várja a konferenciára érkező vezetőktől, hogy kössenek egy új alapokon nyugvó, ambiciózus megállapodást a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására. Az Európai Unió a korábbi hangzatos ígéretei ellenére nem érte el a Biodiverzitás Egyezmény (CBD) részeként 2010-ben kitűzött céljait, és ha a jelenlegi pályán halad, nem fogja elérni a 2030-as célokat sem a biológiai sokféleség védelmében.
Ékes példája az erőtlen természetvédelemnek a Kárpátok hegyvonulata, amely a biológiai sokféleség tekintetében Közép-Európa talán legfontosabb területe. A több mint 1500 kilométer hosszan elnyúló, nyolc országot átszelő hegylánc egyedülálló életközösségeket tart fenn. A Kárpátok Európa legnagyobb őserdőkkel és öreg erdőkkel borított területe Skandinávián és az orosz tajgán kívül.
A Greenpeace jelentése feltárja, hogy még a különböző fokú védelem alatt álló erdőkben is agresszív fakitermelés zajlik a régiónkban. Az elmúlt két évtizedben a Kárpátok több mint 7350 négyzetkilométernyi lombkoronával borított területe veszett el a fakitermelés miatt, ami kétszer akkora, mint Párizs, Berlin, Róma, Budapest, Brüsszel és Varsó területe együttvéve. A Kárpátokban még megmaradt erdők hatalmas mennyiségű szenet tárolnak és jelentős mennyiségű vizet tartanak vissza, valamint menedéket és védelmet nyújtanak az áradások, aszályok és más szélsőséges időjárási jelenségek ellen, ami a helyi közösségek számára különösen fontos.
„A Kárpátoknak Európa legjobban védett régiói közé kellene tartoznia, de a valóság megdöbbentően más: ennek épp az ellentéte. A fokozottan védett erdőrezervátumokat és a teljesen beavatkozásmentes érintetlen zónákat kivéve az összes eddigi természetvédelmi intézkedés kudarcot vallott. Egyik sem tudta megállítani a gyorsuló erdőirtást. Számításaink szerint a Kárpátok erdeinek csupán 3 százaléka olyan terület, ahol egyáltalán nincs fakitermelés és ahol tilos az új erdészeti utak építése. Ha az Európai Unió el akarja érni a Biodiverzitás Stratégiájában kitűzött célt, miszerint a szárazföldi és vízzel borított területek 10 százaléka fokozottan védett lesz 2030-ra, akkor máris kezdheti Európa ikonikus természeti örökségével, a Kárpátokkal, amely a vadvilág egyik utolsó megmaradt menedéke kontinensünkön” – mondta Robert Cyglicki, a kelet-közép-európai Greenpeace programigazgatója, a jelentés egyik szerzője.
A Greenpeace a vállalatokat is arra ösztönzi, hogy hagyjanak fel a Kárpátok erdeinek pusztításával. A természet válságban van – nemcsak Európában, hanem világszerte. Meg kell őriznünk az olyan területeket, mint amilyen a Kárpátok, hogy azok megóvjanak minket a klímaváltozás súlyos hatásaitól a szervezet szerint.
„A Kárpátok erdeinek megmentése a mi ügyünk is, hisz az Északi-középhegység a Kárpátok része. Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett területeken is gazdasági célú fakitermelés zajlik, az augusztusban kiadott tűzifarendelet pedig tovább súlyosbítja a helyzetet. Annak ellenére, hogy a miniszter ígérete szerint a védett erdeinket ez nem fogja érinteni, az országot járva saját szemünkkel látjuk nemzeti parkjainkban a frissen tarra vágott területeket. Ezeknek a jó részén sem a mi életünkben, sem később nem lesz többet valódi erdő” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitás-kampányfelelőse.
Kapcsolódó anyagok:
Katasztrófa fenyegeti Európa erdőit a fűtési szezonban
Civil aggodalmak a természetvédelmi területek elmutyizása miatt
Európa gyorsan elveszíti erdei szénelnyelőjét
Már a nemzeti parkok sem jelentenek menedéket az élővilágnak
