Az elmúlt másfél hónapban bozót- és erdőtüzek keletkeztek az Északi-sarkvidék térségében, amelyre a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hívta fel a figyelmet.
A legtöbb tűz az amerikai Alaszka államban és Oroszország szibériai régiójában keletkezett, helyenként 100 ezer focipályányi növényzet vált a lángok martalékává. Egy Albertában, Kanadában pusztító tűzvész a becslések szerint több mint 300 ezer focipályányi területet tarolt le.
“Június kezdete óta korábban nem látott természeti tüzeket tapasztalunk az Északi-sarkvidék térségében. Csak júniusban a tüzek során 50 megatonna széndioxid került a légkörbe, ami megegyezik Svédország éves emissziójával. Ez több, mint amennyit ugyanebben a hónapban 2010 és 2018 között összesen kibocsátottak a északi-sarkvidéki tüzek.” – nyilatkozta Clare Nullis, a WMO szóvivője az ENSZ egy genfi tanácskozásán.
Május és október között megszokottak az északi félgömbön az erdőtüzek, idén azonban szokatlan terjedelműek és intenzitásúak.
Alaszka idén több mint 400 erdőtüzet élt át és naponta új kezdődik. Szibériában mintegy 10 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet júniusban, mint a korábbi átlag, miközben Alaszka a rendszeres mérések óta tapasztalt második legmelegebb júniusát élte át. Július 4-én a hőmérséklet elérte a 32 Celsius-fokot. “Ez nem egy Alaszkára jellemző időjárás” – mondta Nullis.
Az erdőtüzek felerősítik a globális felmelegedést azzal, hogy a fényvisszaverő fehér havat fekete pernyeréteggel borítják be, amely elnyeli a napfényt. Eközben növekszik annak kockázata is, hogy a permafroszt, vagyis az állandóan fagyott réteg megolvadhat és metánt juttat az atmoszférába. Káros füst is keletkezik, amely hosszú utat képes megtenni. Az alaszkai Fairbanks városában például a világ egyik legsúlyosabb légszennyezettségét tapasztalhatták az ott élők ebben a hónapban.
