A magyar főváros romló statisztikáit magyarázhatja, hogy egyre többen költöznek az agglomerációba, akiknek egy jó része különböző okokból nem használja a tömegközlekedést, vagyis autóval jár Budapestre.
Majdnem egy hetet, egészen pontosan 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban egy átlagos budapesti közlekedő. Ezzel az adattal Budapest a 30. helyen áll a több mint kétszáz világvárost tartalmazó listán. A helyzet sokat romlott az előző évhez képest, ugyanis 2017-hez viszonyítva 11 százalékkal nőtt a dugóban eltöltött idő a fővárosban – derült ki az Inrix kutatóintézet jelentése alapján.
Az adatok szerint az európai lista első helyén Róma áll, az ott közlekedők átlagosan 272 órát várakoztak a forgalom feltorlódása miatt, ami a korábbi évhez képest 16 százalékos emelkedés. Európa nagyvárosai közül Dublinban 246, Párizsban 237, Londonban 227 óra volt a dugóban eltöltött órák száma. A világranglista élére a kolumbiai Bogotá került, ahol egy évből 11,5 nap volt ez az adat. Egy évvel korábban még Moszkva állt az élen, de 2018-ban az orosz főváros visszacsúszott a 10. helyre.
A magyar főváros romló statisztikáit magyarázhatja, hogy egyre többen költöznek az agglomerációba, akiknek egy jó része különböző okokból nem használja a tömegközlekedést, vagyis autóval jár Budapestre. (Nem elhanyagolható szempont, hogy az elszabadult fővárosi lakásárak kifelé tolják a belvárosi kerületekből az otthont keresőket).
A legutóbbi, 2018-as összesítés szerint Pest megye népessége egy Budakeszi méretű kisváros lakosságával, majdnem 15 ezer fővel nőtt egy év alatt. A KSH adatai szerint a többi között Szigetszentmiklós, Érd és Csömör is népszerű célpont. Eközben Budapesten majdnem hatezer fővel laktak kevesebben tavalyelőtt, mint egy évvel korábban. Mindez azt is jelenti, hogy a kiköltözőknél is többen érkeztek Pest megyébe az ország más tájairól.
Felmérések szerint a fővároson belüli személygépkocsi-közlekedés csaknem felét a Budapesten kívül lakók autói adják. A fővárosba naponta körülbelül 330 000 személygépkocsi lép be, és mintegy százezer indul befelé a külső kerületekből. Ráadásul hat év alatt, 2012 és 2018 között Budapesten is nagyjából 94 ezerrel nőtt a személyautók száma, ami szintén jelentősen megdobja a dugóban töltött órák számát.
A Galvani híd sem tehermentesítene
„Az új híd akár 35-50 ezer autóval is csökkenthetné a belvárosi hidak, és napi 6 ezer autóval a belső Üllői út forgalmát” – ezzel az érvvel igyekszik indokolni a kormány a Galvani-híd megépítésének tervét. Az eddigi tapasztalatok viszont ezt egyáltalán nem támasztják alá.
Hogyan kezelhető Budapest és az agglomeráció közlekedési káosza?
Az elmúlt hetekben pályázaton kereste a Budapesti Közlekedési Központ új vezetőjét a főpolgármester. Budapest közlekedési problémái azonban sokkal súlyosabbak annál, minthogy az elmúlt években végletesen legyengült BKK élén csupán egy vezetőváltás elegendő volna. Vitézy Dávid írása.
