A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás tegnapi 2. fordulóját a regnáló szélsőjobboldali elnökkel, Jair Bolsonaróval szemben. A végeredmény alapján Lula az érvényes voksok 50,9 %-át, Bolsonaro pedig a 49,1 %-át szerezte meg. Lula 2003 és 2011 között kétszer négy éven keresztül vezette Brazíliát, harmadik ciklusa 2023. január 1-i beiktatásával kezdődik el.
A katonai diktatúra 1985-ös bukása óta még soha nem alakult ilyen szorosan egyetlen brazil elnökválasztás sem, másfelől viszont Bolsonaro az első elnök, aki képtelen felhatalmazást szerezni egy második ciklusra.
A kis különbség azért is fontos, mivel Bolsonaro többször is állította, hogy az 1996 óta kifogástalanul működő elektronikus szavazógépek manipulációjával akarják elcsalni a választást, és – Donald Trump volt amerikai elnök 2020-as csalási sémáját követve – folyamatosan lebegtette annak lehetőségét, hogy nem fogja elismerni esetleges vereségét. Miközben a részvétel kevéssel maradt el a 80 százaléktól, a választók 1,42 százaléka nem jelölte meg preferenciáját, 3,16 százaléka pedig érvénytelenül szavazott.
Lulának percekkel a hivatalos eredmény kihirdetése után több latin-amerikai vezető mellett gratulált António Costa portugál és Emmanuel Macron francia elnök is, fél óra elteltével pedig befutott Joe Biden amerikai elnök gratulációja is. A gyors reakciók mögött a nemzetközi vezetők azon ki nem mondott szándéka húzódhat meg, hogy fait accompli elé állítsák Bolsonarót, és Brazília elkerüljön egy olyan elkeseredett és a Capitolium ostromával erőszakba torkolló átmeneti időszakot, mint amit az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége végén át kellett hogy éljen.
Élve akartak eltemetni, mégis itt vagyok – kezdte magyar idő szerint éjjel egykor győzelmi beszédét az utólagosan jogellenesnek kimondott börtönbüntetésére utalva Lula, aki a győzelmét egy összdemokrata mozgalom sikerének tartja, és az eredményekben is megmutatkozó politikai megosztottság ellenére kijelentette: „Nincs két Brazília, egy nép vagyunk”. A leendő elnök megígérte, hogy szüntelen harcolni fog a rasszizmus, az előítéletek és a diszkrimináció ellen, legfontosabb teendőjének pedig a milliókat sújtó éhezés és alultápláltság felszámolását nevezte. Azt is megígérte, hogy fellép az amazonasi erdőirtással szemben.
Bolsonaro magyar idő szerint éjjel fél háromkor még nem lépett a nyilvánosság elé. A Guardian szerint a vereséget szenvedett elnök köreiből azonban azt jelezték a jobboldali brazil Antagonista lapnak, hogy Bolsonaro nem fogja felhívni Lulát vasárnap este, de nem is készül az eredmény megkérdőjelezésére.
Lula sem örülhet felhőtlenül
A négy héttel korábbi első fordulóhoz hasonlóan az elektronikusan leadott szavazatok összesítése és közzététele először olyan régiókból érkezett, ahol Bolsonaro nagyobb támogatottságot élvez; azonban kezdetektől fogva lehetett tudni, hogy számos Lula-párti régióból – főleg a relatíve elmaradottabb északkeleti államokból – lassabban fognak beérkezni az eredmények. A baloldali jelölt 72 százalékos feldolgozottságnál vette át a vezetést, de szűk előnye elmaradt az előzetes várakozásoktól.
A szavazóhelyiségek zárása és a végeredmény közzététele között három óra sem telt el, a gyorsaságot – azon túl, hogy az elektronikus szavazógépek maguk végzik az összesítést – az is magyarázza, hogy az első fordulótól eltérően nem kellett a szövetségi és tagállami törvényhozásokra leadott voksokkal bíbelődni, habár a huszonhatból tizenkét államban kormányzókról is most döntöttek.
A munkásvezér és a katonatiszt összecsapása
A két jelöltről és a választás tétjéről a telex itt írt részletesen, de ha most ismerkedne csak meg velük, akkor talán ezeket érdemes tudni a két, kétségkívül színes egyéniségről.
Az országot 2003 és 2011 között két cikluson át kormányzó, de még évekig meghatározó befolyással bíró Luiz Inácio Lula da Silva a gazdasági konjunktúrát meglovagolva úttörő progresszív reformokat hajtott végre, melyek tízmilliókat emeltek ki a mélyszegénységből. Lula 2011-ben 80 százalékos támogatottsággal adta át a hatalmat egykori harcostársának, majd kabinetfőnökének, Dilma Rouseffnek, de mindkettőjüket maga alá temették az évtized közepének gigantikus korrupciós botrányai. Lula 2018-ban börtönbe is került, azonban az ítéletet egy sor eljárási és elfogultsági kifogás miatt 2021-ben megsemmisítette a bíróság, így a már 77 éves egykori szakszervezeti vezető egyfajta baloldali mártírként vághatott neki sokadik elnökválasztási kampányának.
Bolsonaro harcos illiberalizmusával, tudományellenességével; a környezetpusztítás, az emberi jogok és a demokrácia iránti közönyével ugyanolyan sokkhatást váltott ki hazájában, mint a több szempontból is mintául szolgáló Donald Trump az Egyesült Államokban. Az elnök hamar Orbán Viktor természetes szövetségesévé vált – bár a két ország távolsága és eltérő prioritásai miatt ez a szövetség jórészt kimerül egyes jobboldali és szélsőjobboldali ideológiai frázisokban mutatott nagy egyetértésben.
Bolsonaro katasztrofális teljesítményt mutatott a koronavírus-járvány kezelésében, amit a legsötétebb oltásellenes konteók harsány ismételgetése és az áldozatok iránti részvétlenség kísért. A dilettantizmus (a szövetségi kormány hónapokig arra törekedett, hogy minél többen „tudják le” a fertőzést) és korrupció elegye hozzájárult ahhoz, hogy a 221 milliós országban a hivatalos adatok szerint is csaknem 700 ezer halottat követelt a járvány. Bolsonaro járványkezelésben mutatott sokkprodukciójáról és a demokratikus intézmények elleni hadjáratáról itt olvashat részletesen.
Nyitóképen indiánok a brazil Tapajós régióban
