A szakértői delegációk a ma déli határidőre elkészültek egy új megállapodástervezettel az ENSZ 21. klímakonferenciáján. „Mint azt Nelson Mandela megmondta, a megállapodás mindaddig lehetetlennek tűnik majd, amíg létre nem jön.” Megdöbbentő ábrák azoknak, akik Paks jövőjére esküsznek
Megfigyelők szerint mindez a december 11-éig tartó értekezlet fontos állomásának tekinthető. A Greenpeace szerint félúton tartanak a résztvevők a megállapodás felé. szövegben, amely a jövő héten kerül a környezetvédelmi és a külügyminiszterek elé, még mindig több száz a nyitott kérdés, és a terjedelme csak néhány oldalnyit csökkent ahhoz képest, amekkora a hét közepén volt. Akkor még mintegy 250 vitatott megfogalmazásról és 50 oldalas terjedelemről szóltak a jelentések. A legtöbb zárójeles megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a különböző fejlettségű országoknak milyen kötelezettségeik legyenek.
A ma déli határidőt a házigazda Franciaország szabta meg a szakértőknek. A delegációk egész éjjel dolgoztak, hogy határidőre megszülessen a lehető legfeszesebb tervezet. „Elkészült egy új tárgyalási alap. Az új szövegváltozatból kitűnik, hogy minden fél megállapodást akar, de még így is jelentős politikai kérdések várnak megoldásra. Minden energiánkra, ügyességünkre, kompromisszum- és távolbalátó képességünkre szükségünk lesz ahhoz, hogy eredményre jussunk” – jelentette ki Laurence Tubiana francia főtárgyaló.
Nozipho Mxakato dél-afrikai nagykövet, a 134 fejlődő és feltörekvő országot tömörítő G77-csoportból, valamint Kínából álló blokk vezetője pedig úgy nyilatkozott: „Mint azt Nelson Mandela megmondta, a megállapodás mindaddig lehetetlennek tűnik majd, amíg létre nem jön.”
Bár a 195 ENSZ-tagország közül 184 terjesztett be tervet arra, hogy a maga részéről csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, közülük sok azt a feltételt szabta ehhez, hogy pénzügyi támogatást kap a fejlett országoktól. Az egyik súlyos kérdés, hogy mely országok nyújtsanak ilyen pénzügyi támogatást. Az Egyesült Államok és más olyan országok, amelyektől eredetileg várták a támogatást, most azt kérik, hogy a fejlődő országok közül a legfejlettebbek is járuljanak hozzá a pénzügyi alaphoz. Az ilyen fejlődők azonban egyelőre visszautasítják ezt, mondván, hogy a gazdag országok ki akarnak bújni a felelősségük alól.
A tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel. (MTI)
Szerepünk a párizsi klíma csúcson
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint mind a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, mind a mezőgazdaság átalakítását illetően sok klímavédelmi feladata van Magyarországnak, továbbá a nemzeti éghajlatváltozási stratégia megújítása is sürgős dolga az Országgyűlésnek. Az ellenzéki politikus parlamenti delegáció tagjaként vesz részt a párizsi klímacsúcson.
Magyarország klímavédelmi feladatairól az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: nem elég azt hangoztatni, hogy a 2030-ra kitűzött 40 százalékos szén-dioxid kibocsátás-csökkentésben az ország már 36 százaléknál tart, hiszen ez nem tudatos klímapolitika, hanem a nehézipar 1990-es összeomlásának az eredménye. Másrészről a gyors felmelegedéshez nagyban hozzájáruló, nagy szén-dioxid kibocsátással járó intenzív mezőgazdaságban agrárországként érintettek vagyunk, ezért sürgető annak átalakítása – hangsúlyozta Schmuck Erzsébet.
Emellett nagyon komoly feladatai vannak az országnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban – folytatta. Ide tartozik a biológiai sokféleség védelme, amelyhez hozzájárul például a zöldfelületek beépítésének megakadályozása vagy az "ökoszisztéma szolgáltatások" javítása. Az utóbbi a természetnek az emberiség számára hasznos javainak megóvását jelenti, például a talajképződés vagy a tiszta víz elősegítését – fűzte hozzá. Az LMP sürgetni fogja azt is, hogy a kormány nyújtsa be a nemzeti éghajlatváltozási stratégia megújításáról szóló javaslatát a parlamentnek, amit a kormány idén nyárra tervezett, mégis elmaradt – emelte ki a képviselő.
A párizsi tapasztalataira kitérve a politikus azt mondta: úgy érzékeli, a tárgyalások a vártnál lassabban haladnak, félő, hogy nem születik meg a célkitűzésekhez szükséges megállapodás. A civil és tudományos szervezetek, valamint a környezetvédő európai politikusokat tömörítő Globe International kísérőprogramjain nyomást próbálnak gyakorolni klímacsúcs résztvevőire. Ez az Interparlamentáris Unió – a világ parlamentjeinek uniója, IPU – hétvégi magas szintű konferenciájának is az egyik célja, a másik pedig az, hogy tagjai elfogadjanak egy akciótervet, amely a várt klímamegállapodás végrehajtásához szükséges törvények megalkotását fogja elősegíteni – számolt be az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
Hivatalosan hétfőn kezdődött meg Franciaországban a párizsi klímacsúcs, amelyen 195 ország vezetői és klímaszakértői vesznek részt – köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, Angela Merkel német kancellár. A hétfői megnyitón Áder János magyar köztársasági elnök is felszólalt. A tanácskozás célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá a tagállamok annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A remények szerint az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.(MTI)
Megdöbbentő ábrák azoknak, akik Paks jövőjére esküsznek
Átfogó, 109 oldalas elemzést adott ki a Bank of America-Merrill Lynch elemzői csapata a minap lezajlott párizsi klímavédelmi csúcsra időzítve arról, hogy a klímavédelmi beruházásokat támogató ún. zöld kötvények piaci kilátásai hogy néznek ki. A terjedelmes anyagban igen érdekes ábrákra bukkantunk.
A globális felmelegedés mértékének és következményeinek forgatókönyveit bemutató elemzés számos érdekes ábrájából megakadt a szemünk az alábbin is. Eszerint ugyanis a globális energiatermelési mixben jelentősen mérséklődhet a nukleáris energia részaránya 2003-as 9%-ról annak ellenére is, hogy az atomerőművek lényegében nem bocsátanak ki üvegház-hatású széndioxidot.
A Merrill elemzőinek előrejelzése szerint a nukleáris energia szerepe 2030-ra 5%-ra mérséklődhet, miközben igen erőteljesen megnő majd a szél- és napenergia részaránya, olyannyira, hogy ezzel addigra azonos súlyuk lehet, mint a fosszilis energiahordozóknak (38%). Bár a szeszélyes időjárás miatt a szél- és naperőművek folyamatos energiatermelési képességeit sok kritika éri, összességében igencsak elgondolkodtató az alábbi ábra a Paks 2 projekt szempontjából is.
 Klikk a képre! |
Saját modelljük építése kapcsán arra emlékeztetnek, hogy egyáltalán nem elrugaszkodott a szél- és napenergia termelés ilyen jelentős előretörésével kalkulálni (a nettó új kapacitások 70-80%-a jöhet ebből a két forrásból várakozásuk szerint), mert már az elmúlt években is 50% felett volt az új kapacitásokban ennek a két forrásnak a szerepe. Az alábbi ábrán pedig azt mutatják be, hogy várakozásuk szerint a 2030-ig létrejövő új energiatermelési kapacitások várhatóan hogyan oszlanak meg.
Az ún. tiszta energiatermelési kapacitások közül a szél- és napenergiába történő beruházások volumene az utóbbi években egyébként 200-250 milliárd dollár közötti volument tett ki világszerte.
A hatalmas volumenű szél- és naperőművi beruházások nyilván elsősorban Kínában és Indiában lesznek majd jellemzők, ami az alábbi ábra alapján érthető is. Az ábra egyúttal azoknak is elgondolkodtató lehet, akik növekvő energiaigénnyel számolnak az Európai Unió területén (és esetleg erre alapozzák a paksi beruházást), hiszen a Merrill elemzői szerint a mi térségünkben 2040-re csökkenni fog az energiaigény a különböző technológiai újítások következtében- írta a portfolio.hu.
Kapcsolódó anyagok:
Párizsi klímacsúcs: 20 milliárd dolláros megújulóenergiás alap
