A paksi atomerőmű-bővítési projektben szinte csak súlyosabb dolgok vannak, mint a Brüsszel által eddig kifogásolt, és ennek hatására orvosolt orosz-magyar üzemanyag-ellátási szerződés volt – állítja Perger András, a Greenpeace szakembere. Az az utóbbi években az Energiaklub atomenergiás projektjének vezetőjeként ismertté vált projektvezető szerint a konstrukció versenyjogi szabályokat sért, és csak idő kérdése, hogy az EU mikor és hogyan vasalja be rajta az uniós konformitást. Mindeközben komplett energetikai rendszerváltás zajlik a körülöttünk lévő világban, és ebből az is egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy a németek nem valamiféle zöld ostobaság miatt mondtak le az új atomerőművek építéséről.
A zöld szakértővel a hvg.hu készített interjút: Az új paksi atomerőmű építésével kapcsolatban az elmúlt két hét hírei közt fél tucat, önmagában is meghatározó fontosságú jelent meg. A nukleáris erőművet tárgyaló oktatási programtól a magas sugárzású hulladék elhelyezésének költségein, a környezeti hatástanulmányon és Putyin alig burkolt fenyegetőzésén át az orosz fővállalkozó paksi terepszemléjéig, a paksi közmeghallgatásig, és addig, hogy hétfőn a területen megkezdődött a földtani kutatás látszólag mind-mind előrébb löki a cél felé az „évszázad üzletét”. De valóban közelebb állunk-e az új magyar atomerőmű megépítéséhez, mint 1-2 vagy 4 évvel ezelőtt?
Perger András: A kormányzati látszatvalóság arról szól, hogy minden akadály elhárult az építkezés megkezdése elől, és hogy ez a történet lényegében el is dőlt. Lázár János miniszter és Aszódi Attila kormánybiztos is nagyon határozottan beszél erről, és láttatják a határozott szándékot is, hogy a kormány akaratából végül tényleg lesz majd egy atomerőművünk.
Ma azonban csak annyival vagyunk közelebb a mélyvízhez, hogy december elején az oroszokkal aláírták az építésről szóló szerződést. Addig csak beszéltek róla, hogy mi lesz, most pedig el is kezdik égetni az erre szánt pénzt. Az idei költségvetésben ez több mint 28 milliárd forintot jelent.
hvg.hu: Borzasztóan sok pénz 28 milliárd forint, de a több mint 4000 milliárdos építési kerethez képest azért mégis csak aprópénz. Kitolathatunk még ebből a projektből?
P. A.: Ebből a hintából elvileg bármikor ki lehet szállni. A kérdés az, hogy mennyit költöttünk el erre addig a pontig, és hogy aztán mennyit kell még az addig elvégzett munkáért az oroszoknak fizetni. Ez utóbbi lehet nagyon drága is, Bulgáriával jó ideje zajlik egy ilyen huzavona, ami arról szól, hogy a bolgárok fizessenek-e 1 milliárd eurót (úgy durván 300 milliárd forintot) az oroszoknak, amiért gyakorlatilag nem kaptak cserébe semmit.
Folytatás a hvg.hu-n >>>
