David Attenborough brit természettudósról és műsorvezetőről nevezték el annak az 560 millió éves élőlénynek a kövületét, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy az első ragadozó állat lehetett.
Az Auroralumina attenboroughii, amely a korallokat és medúzákat is magába foglaló csoporthoz tartozik, a tudósok szerint a legkorábbi olyan élőlény lehetett, amelynek már váza is volt. „A modern állatcsoportok, mint a medúzák 540 millió évvel ezelőtt, a kambriumi robbanáskor jelentek meg. De ez a ragadozó húszmillió évvel korábbi” – mondta el hétfőn Phil Wilby, a Brit Földtani Intézet paleontológusa. A lelet Wilby szerint azért is „rendkívül izgalmas”, mert segíthet „az összetett földi élet kezdetének megértésében”.
A fosszíliát Anglia középső részén, a Leicester melletti Charnwood Forestben találták, ahol Attenborough is kutatott régen kövületek után. A 96 éves tudós örömmel fogadta a névadást. Frankie Dunn, az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársa szerint a megkövesedett maradvány nagyon különbözik a Charnwood Forestben és világszerte talált más fosszíliáktól. Dunn kiemelte: a kambriumi korszakból származó legtöbb más fosszíliával ellentétben „ennek egyértelműen van váza, sűrűn elhelyezkedő csápokkal, amelyek a vízben kapták el a táplálékot, hasonlóan a ma is élő korallokhoz és tengeri anemónákhoz”.
A Nature Ecology & Evolution című tudományos lapban bemutatott ragadozó nevének első része latinul hajnali lámpást jelent, mivel formája egy égő fáklyához hasonló. A kambriumi evolúciós robbanás, amely körülbelül 541 millió-530 millió évvel ezelőtt zajlott le, az állatok óriási sokféleségének kialakulásával járt. Ebben az időszakban számos állatfajnak alakult ki kemény testrésze, mint például a kalcium-karbonát kagylóhéj.
