Brit tudósok szerint a hatalmasra nőtt növényevő dinoszauruszok bélgáza melegíthette fel a Föld klímáját. Az őslények szervezetéből legalább annyi metán kerülhetett a légkörbe, mint amennyi manapság az emberi tevékenység és a természetes kibocsátás miatt.
A kutatók ma már nem vitatják, hogy a marhák és más kérődző állatok böfögésükkel és bélgáz-kibocsátásukkal hozzájárulnak az éghajlat felmelegedéséhez. A liverpooli John Moores Egyetem kutatói, élükön a kutatás vezetőjével, David Wilkinsonnal, úgy vélik, hogy ha ez manapság elfogadott tény, lehetséges, hogy a dinoszauruszok korában, 150 millió évvel ezelőtt is így történt.
A szakemberek a szauropodák száma és testsúlya alapján következtettek a metánkibocsátás mértékére. Abból indultak ki, hogy egy négyzetkilométeren egykor 200 ezer kilogramm szauropoda-biomassza létezett. Ez tíz kifejlett brontoszaurusznak felel meg, fejenként 20 ezer kilogrammos testsúllyal. Minden egyed naponta 1,9 kilogramm metánt bocsátott ki, ami tíz állattal számolva évente 6,9 tonnányi kibocsátásnak felel meg.
A szauropodák általi globális metánkibocsátást évi 520 millió tonnára becsülik. Ez a mennyiség megfelel annak, amennyi az emberi tevékenység és a természetes források miatt egy év alatt a levegobe jut. A kérődző állatok évente 50-100 millió tonnányi metánkibocsátásáért felelnek. A kutatók szerint a dinoszauruszok által kibocsátott metán felelt azért, hogy 150 millió évvel ezelőtt nyirkos és meleg volt a kor klímája.
