Az áramszektor dekarbonizációjával, az akkumulátor- és hidrogénstratégia implementációs folyamatának megindításával, illetve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer véglegesítésével kapcsolatos teendők tartoznak egyebek mellett a közelmúltban megalakult Zéró Karbon Központ (ZKK) rövid távú feladatai közé – mondta el Kaderják Péter, a ZKK vezetője a Portfolio-nak.
Hogyhogy itt, a minisztérium épületében beszélgetünk és nem a Műegyetemen?
Ennek az az oka, hogy jelenleg legalább “két sapkám” van. Egyrészt, amikor január közepén véget ért az államtitkári megbízatásom, akkor Palkovics miniszter úr azt kérte, hogy maradjak a minisztériumban segíteni tovább vinni azokat a programokat, amelyekbe belekezdtünk, együttműködve az új államtitkárral. A 2020-as évben az energia- és klímapolitika számos területén megindult a munka azokhoz a stratégiai anyagokhoz kapcsolódóan, amelyeket a tavalyi év elején fogadott el a kormány, tanácsadóként pedig ezek közül kifejezetten a zöldgazdaság-fejlesztési témákkal foglalkozom tovább. Ebbe alapvetően a kormányzati hidrogénstratégia, az akkumulátorstratégia, illetve az energetikai innovációs projektek tartoznak bele, valamint egyéb, zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó témák.
Ezzel párhuzamosan merült fel az az igény is, hogy mérjük fel és állítsuk fókuszáltan a stratégia-végrehajtás szolgálatába a zéró karbon átmenet három évtizedes programjának egyetemi kutatási erőforrásait. Ennek érdekében hoztuk létre a Zéró Karbon Központot, amelynek a vezetése a másik sapkám.
A CÉL EGY OLYAN INTÉZMÉNY LÉTREHOZÁSA VOLT, AMELY BIZTOSÍTJA, HOGY AZ ÁTMENETHEZ SZÜKSÉGES KÜLÖNFÉLE TUDÁSOK – KÖZGAZDÁSZI, MÉRNÖKI, JOGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOS – KOMPETENCIÁK TUDOMÁNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSE MEGVALÓSULHASSON.
Egy kifelé nyitott, rugalmas, a BME és más egyetemek kollégáit működőképes megoldások kidolgozásába projektalapon bevonó intézmény kívánunk lenni. Ezt elősegíti, hogy a Zéró Karbon Központ ( ZKK ) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) keretein belül alakult meg, amely a BME Innovációs és Fejlesztési Központjává alakul át, és mint ilyen, a karokon átívelő, tudományközi együttműködések és kutatási projektek összefogása lesz a feladata. Egyelőre négy-öt munkatárssal indult meg a munka, de nagyon sok érintett szereplővel vettük fel már eddig is a kapcsolatot. A cél az, hogy ne a Központ állandó létszáma legyen nagy, hanem a közreműködőké, és hogy minden egyes területen a legjobb hazai szakértőket tudjuk bevonni a munkába.
Milyen fő célokkal indult el a Központ?
A Központ induló tematikáját lényegében az ITM-ben folyt többéves stratégiaalkotási munka eredményei határozták meg. A Nemzeti Energiastratégia (NES), a Nemzeti Energia- és Klíma Terv (NEKT) és a kapcsolódó dokumentumok után törvénybe foglaltuk, hogy 2050-re karbonsemleges lesz Magyarország, és a múlt év végére megszülettek az átdolgozott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS) kulcselemzési eredményei is.
A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiához szorosan illeszkedve a tematikánkat meghatározó első és legfontosabb szempont az, hogy A 2050-ES KARBONSEMLEGESSÉGHEZ A MAI TUDÁSUNK SZERINT NAGYON JELENTŐS ELEKTRIFIKÁCIÓRA LESZ SZÜKSÉG A KÖZLEKEDÉSI ÉS INGATLANSZEKTORBAN.
A villamosenergia-szektor dekarbonizálása kulcseleme az átmenetnek, ez tevékenységünk vezető tematikája. Ezen belül kiemelten szeretnénk foglalkozni azoknak a rugalmassági képességeknek a javításával, amelyek lehetővé teszik nagy mennyiségű megújuló villamosenergia-termelés rendszerbe integrálását. Már ma is látható, hogy ez konfliktusokat generál, és kezd éles vita kialakulni arról, hogy milyen ütemben, hogyan lehet előre menni ezen a területen.
A rendszerben már most bent van több mint 2000 megawattnyi, a paksi blokkok kapacitását elérő naperőmű, körülbelül 70 ezer helyszínen, ami nyilván nagyon más helyzet, mint ha egy egyetlen telephelyen üzemelő nagyerőműről lenne szó. A szektor a jövőben is úgy fog kinézni, hogy miközben jelentős mennyiségű decentralizált erőmű működik majd benne, a termelés nagy része centralizáltan, a Paksi Atomerőműben realizálódik.
KIEMELTEN FÓKUSZÁLUNK ARRA A KÉRDÉSRE, HOGY HOGYAN LEHET EZT AZ ÖSSZESSÉGÉBEN DECENTRALIZÁLÓDÓ, DEKARBONIZÁLÓDÓ RENDSZERT ÚGY ÖSSZERAKNI, HOGY KÖZBEN AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG MINDEN PILLANATBAN BIZTOSÍTOTT LEGYEN.
Az áramszektor dekarbonizációjával kapcsolatos kérdésekre, feladatokra vonatkozóan már a következő bő egy évre előre megvan a munkaprogramunk, ami egyebek mellett iparági workshopok szervezését is magába foglalja.
A ZKK tematikájának másik nagy területe az energiahatékonysági piac, itt első körben az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) fejlesztéséhez szeretnénk támogatást adni, miután még mindig sok a kérdés másodlagos piaccal, illetve azzal kapcsolatban, hogy a hitelesített megtakarításokból létrehozandó sztenderdizált termékek kereskedelme hogyan tudna működni, de az állami források energiahatékonysági projektekbe történő becsatornázásával és az elszámolással kapcsolatban is, mindemellett pedig a kínálati oldal fejlesztését is támogatni kívánjuk.
A harmadik nagy terület a közlekedészöldítés, ahol mindenekelőtt egy, a Zöld Busz Programhoz hasonló Zöld Kamion Programot tervezünk összeállítani, kifejezetten a nehézgépjármű szegmens zöldítésére. Magyarországon dübörög keresztül fél Európa, illetve az Isztambul-Berlin irányú teherforgalom nagy része, a programban ezért kifejezetten a közlekedési folyosókra koncentrálva vizsgálnánk meg a kérdést, de hosszabb távon a közlekedészöldítés egyéb területeivel is foglalkozni kívánunk.
A Műegyetem várhatóan az ITM vezetésével kidolgozott akkumulátor- és hidrogénstratégia implementációs folyamatában is részt vehet, ezek pedig szintén elősegítik az áramszektor dekarbonizációját és a közlekedészöldítést is. A közeljövő céljai közé tartozik a meghatározó iparági szereplőket magába foglaló Magyar Akkumulátoripari Szövetség létrehozása, ahogyan a hidrogénstratégia implementálása érdekében is egy szorosabb iparági szerveződés kialakítása. A hidrogénstratégiával kapcsolatos kulcsprojektjeink, amelyekben szintén rövidesen megkezdődik a munka, a közlekedési terület, a földgáz-infrsatruktúra hidrogén-kompatibilitásának feltárása, illetve a nagyobb ipari felhasználók dekarbonizációs opcióinak a körüljárása.
Mindemellett tematikailag beleillik még a központ működésébe a pénzügyi szektor zöldítése is, hiszen a magánbefektetések zöld irányba terelése nélkül nem fog működni az átmenet, ami a digitalizációs megoldások fejlesztésére is igaz. Végül de nem utolsósorban, itthon is egyre erősebb az arra vonatkozó igény, hogy választ találjunk rá: hogy lesznek mindebből zöld munkahelyek és zöld gazdaságfejlesztés, milyen lehetőségekkel rendelkezik a magyar ipar arra, hogy kiszolgálhassa ezeket a programokat, ahelyett, hogy mindent importáljunk.
Interjú folytatása >>>
