A rovat kizárólagos támogatója

A humán kórokozókról, például a 14. században Európában hatalmas járványt okozó baktériumról vagy az első világháborút követően 50 millió ember halálát okozó spanyolnátha vírusáról közismert, hogy megváltoztatták az emberiség történelmét. A növényi kórokozókkal kapcsolatban ritkábban beszélünk ilyen hatásokról, pedig szép számmal akad példa.

A növényi kórokozók, vagyis az emberiség történelmét is megváltozató gombák, baktériumok és vírusok sokszínű világába kalauzolta el növénykórtani előadásában a hallgatókat Palkovics László kertészmérnök, az MTA doktora, a Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora. Kultúrtörténeti érdekességeket is felhozva tekintette át az ókori előzményekkel is bíró, de önálló tudományágként alig másfél évszázados múltra visszatekintő növénykórtan fejlődését.

Palkovics László"A humán kórokozókról, például a 14. század közepén Európában hatalmas járványt okozó baktériumról vagy az első világháborút követően körülbelül ötvenmillió ember halálát okozó spanyolnátha vírusáról közismert, hogy megváltoztatták az emberiség történelmét. A növényi kórokozókkal kapcsolatban ritkábban beszélünk ilyen hatásokról, pedig példa szép számmal akad" – hangoztatta Palkovics László. Mint elmondta, a 17. század utolsó harmadában London szinte a kávéházak városa volt. A brit fővárosban körülbelül 3000 kávézóban kínálták a forró feketét. A korabeli társasági és üzleti élet fórumainak szerepét is betöltő helyek és a kávézás történetében az jelentett drámai fordulatot, amikor a ceyloni kávécserjéket 1870 körül megtámadta a kávérozsdát okozó gombafaj. A kávétermesztés drasztikusan visszaesett, nem csupán a korábban Londont is ellátó Ceylonban, hanem Afrikában is. A termelés súlypontja fokozatosan átkerült Dél-Amerikába, a kávét nélkülözni kényszerülő angolok pedig áttértek a teára.

kávérozsda"Bár a növényi vírusokat csak mintegy száz éve fedezték fel, a mikrobiológia, a molekuláris biológia, a biotechnológia és az informatika robbanásszerű fejlődése szinte határtalan perspektívát nyitott a megismerés, a diagnosztika és az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén" – mondta Palkovics László. A jelentős eredményeket említve utalt arra, hogy 1965-ben előállították az első mesterséges bakteriofágot, vagyis a baktériumokat fertőzni képes vírust, az első fertőzőképes növényi vírusklónt pedig 1984-ben készítették el. "Ezzel elindult a növények és a vírusok együttélésének megismerési folyamata" – hangsúlyozta a felfedezés jelentőségét. A tudomány számára lehetővé vált például, hogy víruseredetű örökítőanyagok növényi genomba való beépítésével vírusellenálló, rezisztens növényeket hozzanak létre, aminek fontos hatása lehet az emberiség élelmiszer-termelésére. A technológia fejlődésével pedig nem csupán a mennyiség, hanem a megtermelt növények minősége is tovább javulhat, hiszen már most is létezik például olyan, a géntechnológia felhasználásával előállított növény, amellyel a Távol-Keleten a vitaminhiányt tudják kezelni.
 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek