Az már előre jelezhető, hogy a mezőgazdaság néhány évtizeden belül nem tudja majd tartani azt az iramot, amelyet a Föld egyre növekvő népessége fog diktálni. Nemsokára lejár annak az öt éve hirdetett versenynek a határideje, melyben mesterségesen előállított hússzerű anyagot kell előállítani.
Tanulmányok készülnek arról, hogy szinte képtelenség megduplázni a jelenlegi kínálatot. Azért vizsgálják, hogy miként lehetne az amúgy is kiaknázott és intenzíven művelt földterületeken még több gabonát termeszteni és, hogyan lehetne még több állatot tartani. A tudósok egy része azonban felismerte már évekkel ezelőtt, hogy a megoldást nem ez a túlhajszoltság nyújtja majd, hanem a tudományos kísérletek eredményei. Öt évvel ezelőtt a világ legnagyobb állatvédő szervezete, a Peta hirdette meg azt a versenyt, amelynek célja, hogy a tudósok olyan mesterségesen előállított hússzerű anyagot állítsanak elő, amely megsütve szinte azonos az igazi rántott csirkével.
A Peta a 2012. június 30-i határidőt tűzte ki, hogy a díjért benyújtsák pályázataikat a tudományos intézetek. Bár a határidő közeleg, a Peta még most sem sejti, hogy kik fognak pályázni – ezt Ingrid Newkirk, a szervezet elnöke és alapítója nyilatkozta.
„Öt évvel ezelőtt ez egy igazi fantazmagóriának tűnt és azt hittük erre senki sem lesz képes”. Bár az elnöknő nem árult el többet, a tudományos cikkekből úgy tűnik, hogy több tudóscsoport is dolgozik az ügyön. Ingrid Newkirk is nagyon optimista.
A holland Maastricht Egyetem egyik tudósa nemrégiben egy 300 ezer dolláros díjat vehetett át a holland kormánytól és egy ismeretlen adományozótól, feltételezhetően Newkirk-től a sikeres őssejt kutatásaiért. Mark Post nyilatkozataiban jelezte, hogy idén elkészül a szintetikus marhaburgerhússal. Post ugyanakkor a Peta díjára nem pályázhat, mivel néhány centiméteresre is megnövő marhahúsok előállításán dolgozik és nem csirkén. Az egyik pályázó viszont az Utrecht Egyetem lehet, amely a hírek szerint egyetlen szarvasmarha embrióból kivett őssejtek segítségével ígéri, hogy több tonna húst tud előállítani, akár annyit, amely egész Hollandiát ellátja hússal.
„A kutatás azonban ennél sokkal bonyolultabb. Problémába ütköztünk az embrióknál is, ezért jelenleg felnőtt állatokból nyerünk őssejteket. Még vagy egy évtizedig kutatjuk a témát és ehhez sok pénzre van szükségünk” – jelezte Bernard Roelen.
Aztán ott van Vlagyimir Mironov, aki évekig a Nasa által alapított Bioprinting vállalat kutatója volt, most viszont egy brazil húsvállalattal dolgozik. Mironov a biotechnológia segítségével nyer ki izomsejteket pulykákból, majd azokat különféle eljárással tisztítja és sokszorosítja. Sikerült már előállítania laboratóriumban növesztett húst, ám igen kis mennyiségben. „Természetesen sokan úgy gondolják, hogy ez egyfajta „Frankestein” eledele, mivel semmi sem természetes benne, pedig ez nem igaz: állati sejteket alkalmazunk, hogy laboratóriumi körülmények között hozzunk létre húst, a különbség csak annyi, hogy nem ölünk meg állatokat.”
Az első húsok inkább vagdaltnak tűnnek és minden bizonnyal még hosszú út vár a kutatókra. Úgy tűnik, hogy eddig, az összes mesterségesen növesztett hús, színtelen, íztelen és különös szerkezetű. A kutatók most zsírt, laboratóriumban kifejlesztett vért és színezéket próbálnak a növesztett izomszövetekbe juttatni. Hasonló kísérletek zajlanak tejjel, sajttal és tojással is. A Göteborgban lévő Chalmers Egyetem kutatója, Julie Gold szerint díjjak helyett inkább őrült és gazdag támogatókra van szükség, hogy azok pénzükkel segítség a kutatásokat, annak érdekében, hogy a mesterséges hús éveken belül a polcokra kerülhessen.
