Négy állatfaj kerülhet a kihalás szélére, hogyha Kínában nem hagyják abba az elfogyasztásukat. Nekünk elképzelhetetlen, hogy ezeket az állatokat megeszik, ott viszont nemzeti eledelnek számít.
Négy állatfaj került a kihalás szélére, mert Kínában megeszik őket. Megpróbálják szigorítani az állatvédelmi szabályokat Kínában. Itt él a Föld állatvilágának 10 százaléka, ezek közül 420 veszélyeztetett fajt találhatunk.
A törvényjavaslat szerint büntetnék ezeknek a fajoknak a megevését. Az eddigi törvény tiltotta a vadászatot, a megvásárlást és a fogyasztást viszont nem. A veszélyeztetett fajok köré azonban hatalmas feketepiac is kiépült, így elég nehéz a törvényt betartatni. Négy olyan faj is van, ami könnyedén megmenekülhetne, ha nem ennék meg a kínaiak. Az egyik a tobzoska.
Az IUCN és a WWF által a CITES (washingtoni egyezmény) végrehajtásának segítségére életrehívott TRAFFIC vadvédelmi ellenőrző hálózat szakemberei szerint az ázsiai tobzoska húsának és pikkelyeinek illegális kereskedelme, az egyre növekvő kínai kereslet és a hatástalan törvények miatt a pikkelyes emlős eltűnt Kambodzsa, Vietnám és Laosz nagy területeiről.
Kínában nagy hagyománya van a tobzoskahús fogyasztásának és a tobzoska testrészeinek felhasználása is elterjedt a hagyományos kínai gyógyászatban. A folyamatosan növekvő igény és a csökkenő kínai vadon élő populáció következtében az utóbbi években a tobzoska Délkelet-Ázsiából történő csempészete miatt ezeknek az országoknak a vadon élő populációi is hanyatlásnak indultak. A tobzoskák minden ázsiai országban védelem alatt állnak, és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint is tiltott a nemzetközi kereskedelmük, ám a szabályozásnak kevés hatása van az illegális kereskedelemre. Az illegális kereskedőktől Ázsiában leggyakrabban tobzoskákat koboznak. A tobzoskavadászok és a kereskedők szerint Kambodzsa, Vietnám és Laosz erdeiben olyan kevés tobzoska maradt, hogy most már kénytelenek Délkelet-Ázsia utolsó megmaradt élőhelyeiről vagy még távolabbról beszerezni őket.
Tobzoska
Riasztó mértékű a tobzoskák illegális kereskedelme. A globálisan veszélyeztetett állatokat leginkább pikkelyeikért keresik, melyeket a hagyományos kínai gyógyászatban alkalmaznak. Évente megközelítőleg 10 ezer állatot koboznak el, de a szakemberek figyelmeztetése szerint az illegális kereskedelem mértéke jóval nagyobb. A kínai hatóságok brit kutatókkal együttműködve értékelték ki a problémát. Az eredményeket a Frontiers in Ecology and the Environment folyóiratban publikálták. A csapat kutatása 2,59 tonna pikkelyről szóló beszámolót tárt fel, ami megközelítőleg 4870 tobzoskától származik. Az is kiderült, hogy 2010 óta 259 érintetlen állatot (220 élőt és 39 elhullottat) koboztak el.
A tobzoskának nyolc faja van, négy Ázsiában, négy Afrikában él. A bengáli és hátsó-indiai tobzoska veszélyeztetettként szerepel a Nemzetközi természetvédelmi Unió listáján.
A jávai és palawani faj mérsékelten fenyegetett, ahogyan az afrikai óriás és fehérhasú tobzoskák is. A kínaiak legszívesebben a tobzoskák magzattját fogyasztják, amit az asztma és a rák gyógyszerének tartanak. Egy jól megtermett szárított tobzoskáért 1000 jüant is elkérnek, ami az ország nagy részén nagyjából egy havi bér.
Aranyos sármányElőfordulása: Európa északkeleti részén és Ázsia északi részén költ. Telelni délre indul, Indiába és Kínába.
Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter. A hím szemsávja, orcája és álla fekete, szeme vörhenyesbarna, csőre sárgás, az alsó káva vörhenyes. Háti oldala rozsdabarna, hasioldala sárga.
A kínaiak leginkább levesként fogyasztják és méregtelenítő hatásunak tartják. Nagyjából napi százezer aranyos sármányt szolgálnak fel Dél-Kína éttermeiben.
Kína középső és délnyugati vidékének erdeiben honos. Falakó majom, a hóhatárig terjedő hegyvidéki erdőségek bambusz ligeteinek lakója.
Ritka szépségű bundáját sűrű, puha szőrzet alkotja. Az arany piszeorrú majom szőre akár 18 cm hosszúra is megnő. Feje búbja és farka sötét színű, testének többi része aranyvörös színben pompázik.
A kínaiak igazi csemegének tartják az agyukat, amit jóízűen el is szoktak fogyasztani – jellemzően egyenesen a koponyából.
Tarka varánuszA faj egyedeinek hossza elérheti az 1,5-2 m-t. Testének felső része sötét acélszürke, halványsárga vagy krémszínű sávokkal vagy foltokkal. Teste alsó része krémszínű. Álla és orr-része rendszerint határozott sárga-sötétszürke csíkozású.
A tarka varánusz fajok öt kivételével mind a kipusztulás szélére sodródtak, részben azért, mert a kínaiak afrodiziákumnak tartják a húsukat. Egy kiló tarka varánusz 200 jüanban kerül.
Kapcsolódó anyagok:
