A rovat kizárólagos támogatója

Az Európai Unió országainak kormányait tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minden évben országspecifikus ajánlásokat fogad el. Esélylatolgatás az országspecifikus ajánlások tükrében.

Ezek az Ajánlások hosszú évekig – elnevezésükhöz híven – inkább csak udvariasan vázoltak fel a tagállamok számára egy kívánatos irányvonalat gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatási és szociálpolitikai kihívásaik kezelésére. Mára viszont az uniós szabályozás szerint az Ajánlások végrehajtása elengedhetetlen feltétele lett az EU-támogatások igénybevételének. Az Ajánlások alapját képező országjelentések megállapításait hozzáértő és politikailag független szakértők állítják össze. És ahogy egyéni szinten sem árt néha más, független nézőpontból rálátást kapni saját dolgainkra, az ország helyzetének elemzésén alapuló ajánlások akár az önfejlesztés és önkorrekció eszközei is lehetnének. Ahogy egyes uniós országok esetében azok is.

Ugyanakkor Magyarország kormánya éveken keresztül figyelmen kívül hagyta az Ajánlásokban foglaltakat. A jogállamiság intézményeinek fokozatos, de egyre mélyülő aláásása, az Unió közös alapértékeinek semmibevétele, az EU gazdasági érdekeinek veszélyeztetése (az uniós állampolgárok adójának elherdálása) miatt az EU végül egy összetett feltételrendszer keretében felfüggesztette és egyben feltételekhez kötötte a Magyarország számára előirányzott uniós források nagy részéhez való hozzáférést. Sajnálatos módon azonban a kormány jelenlegi gyakorlata és tervei még mindig nem garantálják a 2023. évi Ajánlások végrehajtását és így e tekintetben is erősen kérdéses a forrásokhoz való hozzáférési jogosultsági megítélése.

Rezsicsökkentés

Az első ajánlás rögtön egy politikailag igen kényes intézkedést feszeget, mégpedig a rezsicsökkentés megszüntetését szorgalmazza. Teszi ezt egyrészt államháztartási okokból, mivel a megszüntetés esetén az így megtakarított összegeket az egyre aggasztóbb mértékű költségvetési hiány csökkentésére lehetne fordítani. Másrészt az ajánlás a rezsicsökkentést szociális, valamint energiatakarékossági, energiahatékonysági szempontból is megkérdőjelezi. Egyúttal javasolja a rászorulók szociális támogatásának növelését.

Ugyanakkor, amint köztudott, a kormány már a 2024-es költségvetésben is betervezte a rezsicsökkentés fedezetét. Ezzel a döntéssel pedig a kormány üzenete egyértelmű: inkább kíván költeni erre a fosszilis energiafelhasználást ösztönző, szociálisan igazságtalan intézkedésre, mint a zöld átállásra.

Környezetileg ártalmas, pazarló beruházások

Az Ajánlások sürgetik a költségvetési hiány mielőbbi hatékony kezelését. A kormány azt hangoztatja, hogy a hiány kizárólag külső okokra vezethető vissza (az Ukrajna elleni orosz agresszió és a nemzetközi energiaárak emelkedése, valamint „Brüsszel” Magyarország elleni „hadjárata”), ugyanakkor nem látható valós elkötelezettség a probléma megoldására, azaz a fékevesztett kormányzati költekezés, pazarlás felszámolására. A kormány akkor közelítene az ajánlásokban megfogalmazottakhoz, ha azonnal leállítaná az energiaigényes, környezetpusztító építkezések (például stadionok, luxushotelek, autópályák és akkumulátorgyárak) állami támogatását,nemzetgazdaságilag megkérdőjelezhető felvásárlásokat, felszámolná a szociálisan kontraproduktív kiadásokat, valamint szigorúbban megadóztatná a súlyosan környezetszennyező tevékenységeket.

Az Ajánlások kitérnek még a költségvetési tervezés és végrehajtás fejlesztésének szükségességére is, aminek viszont semmiféle látható jele nem mutatkozik, hiszen jelenleg nincs nyoma egy következetes költségvetési tervezésnek, és emellett a magyar állami költségvetés a legátláthatatlanabbak közé tartozik a világon.

Igazságügyi reformcsomag

Az Európai Tanács az uniós források folyósítási feltételeként 27 ún. szupermérföldkövet határozott meg, amelyeket Magyarországnak hiánytalanul teljesítenie kell ahhoz, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HET) keretében kifizetéseket kaphasson.

Ugyan a magyar kormány által májusban elfogadott igazságügyi reform jelentős előrelépésnek tekinthető az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének biztosításához szükséges mérföldköveknek való megfelelés tekintetében, de még mindig vannak nyitott kérdések. Kifejezetten aggályos az is, hogy az igazságügyi reformcsomag elfogadására – több jogvédő civil szervezet szerint – a házszabály előírásaival ellentétesen került sor, és így az csak egy újabb bizonyíték (szégyenfolt) arra nézve, hogyan is áll a jogállamiság ma Magyarországon.

Szociális támogatási rend, társadalmi párbeszéd

Az Ajánlások külön kitérnek a szociális támogatási rendszer javítására, beleértve a munkanélküli ellátásokat is. Szükséges lenne hatékonnyá tenni a hozzáférést a munkaerőpiachoz és emelni a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségi szintjét. A zöld és digitális átálláshoz szükséges képzettségek biztosítása kiemelten fontos lenne az építőipari ágazatban, ahol ezek hiánya visszaveti az épületek energiahatékonysági felújítását. A nem megfelelő szociális rendszer növeli az amúgy is hátrányos helyzetű rétegek lemaradását, a sokszor kritizált rövidségű munkanélküli ellátás pedig ellehetetleníti az át- és továbbképzési rendszert, veszélyeztetve a klímasemlegesség érdekében kitűzött célok megvalósulását is. Emellett a zöld gondolkodásmód még mindig alapjaiban hiányzik a magyar köztudatból, és elfogadhatatlan, hogy az intézkedések nem biztosítják egy átfogó szemléletformálási kampány megvalósítását. Mindezen területeken viszont nem tapasztalható érdemi előrelépés.

Az ajánlás kitér a hatékony társadalmi párbeszéd biztosítására is, aminek hiányát a civil szervezetek hosszú idő óta folyamatosan jelzik. Az intézkedési terveket reális véleményezési határidővel, és az érdemi párbeszéd lehetősége mellett kellene a civil társadalom számára vitára bocsátani. Ugyanezen szemszögből nézve, rendkívül aggályos az is, hogy a rendeleti kormányzás miatt sok esetben még a társadalmi képviseletet biztosítani hivatott országgyűlésnek sem nyílik lehetőség a tervezetek megvitatására.

Piactorzító beruházások

Az egységes piac és a jogállamiság elveinek alkalmazására biztatva, az Ajánlások sürgetik a piactorzító, szelektív beavatkozások, az indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosító, testre szabott jogszabályok alkalmazásának elkerülését, a sürgősségi intézkedések csökkentését.

fotó: Lukács András/Levegő Munkacsoport

A jelenlegi gyakorlat alapján azonban ezen ajánlás nem látszik érvényesülni. Ma Magyarországon az üzleti környezet egyenlőtlen, és azt a jogi szabályozás is hátrányosan befolyásolja. Az állami támogatások, jogszabály-változtatások (például a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés gyakorlata) gyakorta erősen piactorzító hatásúak. Rendre kerülnek napvilágra olyan adatok, amelyek alapján látható, hogy egyes (kormányhoz kötődő) vállalatoknak segítenek piaci előnyökhöz, illetve erőfölényhez jutni. Különös aggodalomra ad okot, hogy 2020 óta a kormány a „vészhelyzet” keretében rendkívüli jogkörével élve rövid időn belül és előzetes egyeztetés nélkül ágazatspecifikus adókat, ár- és egyéb piactorzító szabályozásokat vezet be. Aggályos lehet ezen felül az is, hogy több esetben olyan beruházásokat is támogatnak, amelyek bár gazdasági és környezetvédelmi szempontból indokolhatóak, azonban megfelelő szabályozás mellett piaci alapon, közpénz nélkül is megvalósíthatóak lehetnének.

REPowerEU céljainak támogatása

Az Ajánlások a REPowerEU fejezet mielőbbi véglegesítését, a végrehajtás gyors megkezdését is szorgalmazzák, elsősorban azért, hogy az EU mielőbb csökkentse függőségét az Oroszországból származó gáz-, olaj- és szénimporttól, és hogy egy rugalmasabb, az éghajlatvédelmi célok elérését segítő energiarendszert alakítson ki. Ha korábban nem kellett volna kitérjünk a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos problémákra, akkor jóindulatúan azt is gondolhatnánk, hogy kizárólag ez a sürgetés játszott szerepet abban, hogy a nyár során a civil társadalom, illetve gazdasági szereplők mindösszesen két hetet kaptak arra, hogy véleményezhessék a kormány REPowerEU tervezetét.

A Levegő Munkacsoport elkészítette a magyar REPowerEU terv értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy a terv számos előremutató intézkedést tartalmaz ugyan, de összességében ellentmond az uniós céloknak, és végrehajtása uniós szabályokat sértene. A jelenlegi formájában történő megvalósítása esetén ugyanis tovább növekedne Magyarország függősége a fosszilis energiahordozóktól.

Megfelelőségi szint

A fentiek alapján az látható, hogy az országspecifikus ajánlások közül a kormány igazából csak egyet teljesített és azt is csak félig-meddig, a többi területen pedig inkább az ajánlásokkal ellentétben cselekszik még mindig. Kérdés, hogy az Európai Unió – sok más aktuál- és geopolitikai ok miatt – szemet huny-e efelett, vagy pedig továbbra is visszatartja a Magyarországnak előirányzott uniós forrásokat.

Keményffy Orsolya jogász, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás