Szúnyogmonitor néven április 1-én új weboldal indult az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak közreműködésével, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését.
A koronavírus járvány alatt megtapasztaljuk, hogy milyen hasznosak azok az online felületek, amelyeken követhetjük a járvány alakulását, illetve a fenyegetettség fokát. Számos weboldal vizualizált formában, grafikonokon, diagramokon, térképeken jeleníti meg a járvánnyal kapcsolatos hazai és nemzetközi adatokat, statisztikákat. Ezek segítik az embereket, hogy felmérjék a veszélyhelyzetet, ugyanakkor a döntéshozókat, hogy megfelelő védelmi stratégiát dolgozzanak ki. Az ökológusok meglátásai szerint azonban sajnos nem csak a koronavírus járvány fenyegeti az emberiséget, hanem más új betegségekre is számítani kell. A tényleges fenyegetettség megelőzésére azonban vannak tudományos lehetőségek, méghozzá olyanok, amelyekben az aktív és társadalmilag felelős állampolgárok is hatékonyan segíteni tudnak.
A klímaváltozás és a globális kereskedelem fokozódása miatt számos inváziós faj került Európába, így hazánkba is, és ezek egyik káros hatása, hogy különböző betegségek kórokozóit terjeszthetik, ezzel egészségügyi fenyegetettséget jelentenek. E veszélyek megbecsléséhez fontos, hogy tudományosan tiszta képet kapjunk azokról az ökológiai folyamatokról, melyek megelőzik az emberi társadalmakban jelentkező járványokat.
Magyarországon összesen 50 őshonos csípőszúnyogok faj él, de az elmúlt tíz év során három új inváziós faj érkezett, amelyek potenciálisan számos emberre és háziállatra veszélyes betegség kórokozóit, különböző vírusokat, fonalférgeket terjeszthetnek. Ezen potenciális járványok megelőzésének első lépése, hogy megismerjük, hogyan terjednek ezek az inváziós csípőszúnyog fajok Magyarországon, mely területeken találhatóak meg, mikor jelennek meg, illetve hordozzák-e különböző betegségek kórokozóit. Ez a monitorozó tevékenység óriási szakmai kihívás, hiszen a kutatóknak minden évben fel kell térképezniük az inváziós fajok elterjedését. Annak érdekében, hogy a feltérképezést hatékonnyá tegyék a tudósok, a lakosság segítségét kérték egy ún. citizen science projekt keretén belül.
A Szúnyogmonitor projekt kutatói is az állampolgárok segítségét kérték a monitorozáshoz. A lakosság, ha invazív csípőszúnyog fajt vélt látni, fotós dokumentációt vagy megfogott példányokat küldött a tudósoknak, akik ezeket a bejelentéseket tudományos módszerekkel beazonosították, validálták és az elterjedésükről készített statikus térképet egy honlapon mutatták be. A projekt – a látványos Koronamonitor oldal fejlesztőcsapata segítségével – egy korszerűbb, vizualizált felületet kapott, amelyen látványos infografikai ábrázolással térben (akár megyénként is vizsgálhatóan) és időben nyomon követhetőek az inváziós szúnyogfajok elterjedésére és aktivitására vonatkozó adatok. Fontos, hogy a felületet minél több ember ismerje meg és használja, hiszen közismertsége révén nő a lakosság részvételi kedve és azzal egyidejűleg a beküldött adatok mennyisége. A lakosság ezáltal egy modern és társadalmilag hasznos kutatási projekt aktív részévé válik, és a közös eredményeket, vagyis hogy hazánkban milyen fenyegetettséggel számolhatunk, nyomon is követheti a jól értelmezhető ábrákon.
A kutatók azt is lényegesnek tartják, hogy a SZÚNYOGMONITOR eredményei bekerüljenek a szúnyogirtás gyakorlatába. Ha ugyanis járványügyi fenyegetettség, illetve az invazív csípőszúnyogok okán tervezünk irtást, akkor célszerű ott irtani ezeket a fajokat, ahol az elterjedési térkép adatai szerint ezek ténylegesen előfordulnak. Ha a környezetet megterhelő szúnyogirtási programot a célfajok tényleges elterjedésének figyelmen kívül hagyásával szervezzük, akkor az ország nagy területét feleslegesen fújjuk be káros irtószerekkel.
A COVID-os felületekkel ellentétben a Szúnyogmonitor ökológiai koncepciója az, hogy ne a járvány után kezeljük a problémát, hanem előre tegyük meg a szükséges megelőző lépéseket a megfelelő ökológiai diagnózissal. „A modern járványügyi védekezési stratégia az ökológiai monitorozáson alapul, amely minél hatékonyabb, annál kisebb a járványveszély lehetősége, illetve annál kisebb az esély arra, hogy a térképre emberi megbetegedéseket is fel kelljen rajzolni a jövőben. Ehhez mi, kutatók kevesen vagyunk, de mint a tavalyi évben ez kiderült, a jóakaratú állampolgárok viszont annál többen”-összegezte a projektet Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója és a Szúnyogmonitor vezető kutatója.
