Általános önkormányzati ebadó, a kölyökkutyák kikötésének tiltása, az állatvédelmi bírság drasztikus emelése, a kutyák fülkorrekciós műtéteinek betiltása, valamint a veszélyesnek minősített ebek nem fajta, hanem viselkedés szerinti meghatározása -ezeket is talmazza az állatvédelmi törvény, illetve az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításának nyilvánosságra hozott tervezete.
A javaslat szerint – amely a kormany.hu oldalon érhető el – a jövőben az önkormányzatok évenkénti ebösszeírást végeznek. Mivel azonban az ebrendészet állami feladat, annak átruházása mellé forrást is kell biztosítani, ezért – a felelős állattartásra való nevelés, az állatok megbecsülésének javítása mellett – ezt a célt is szolgálja az ebrendészeti hozzájárulás bevezetése.
Mentesülnének a díjfizetés alól azok a gazdák, akik ivartalaníttatják és chippel látják el a kutyájukat, illetve háztartásonként egy eb után kérelmezhető az önkormányzatnál a fizetési kötelezettség alóli felmentés. A menhelyről hazavitt kutyák után sem kell hozzájárulást fizetni, ez az örökbefogadás gyakoribbá válását eredményezheti – olvasható a tervezetben.
A törvény meghatározná azokat az összeghatárokat, amelyek között az önkormányzat megállapíthatja az ebadó helyi viszonyoknak megfelelő mértékét. A jogszabály kötelezné az önkormányzatot arra, hogy a beszedett ebrendészeti hozzájárulás legalább felét visszaforgassa a kutyák mikrochippel ellátásnak és ivartalanításának támogatására.
A Vidékfejlesztési Minisztérium által készített előterjesztés egyik célja, hogy megszüntesse a veszélyes ebek ügyében fennálló joghézagot. Az Alkotmánybíróság tavaly szeptember 30-i hatállyal megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló kormányrendeletet. A vizsgálat indítványozója szerint a kormányrendelet jogbizonytalanságot okozott azzal, hogy veszélyes kutyának nyilvánította ugyan a pitbull terrier fajtájú ebeket és keverékeiket, de a fajta megnyugtató módon nem különíthető el a staffordshire terrier fajtájú kutyáktól, amelyeket a jogszabály nem sorolt a veszélyes állatok közé.
A jogszabálytervezet azt írja: rendkívül nehézkes az egyes kutyafajták hatósági elkülönítése, ráadásul az eb tartási körülményei, a gazda hozzáállása nagymértékben meghatározza az állat tulajdonságait, ezért a jogalkotók szerint semmiképpen nem indokolt egy-egy fajtát betiltani, a kutyatartók tulajdonhoz való jogát korlátozni. Vagyis a jövőben az ebet fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként nyilváníthatná veszélyesnek az állatot a jegyző. Az állatvédelmi hatóság akkor alkalmazhatná ezt a szankciót, ha a kutya testi sérülést okoz – olvasható a tervezetben. Az állatvédelmi törvény ezzel összefüggésben kiegészülne azzal, hogy a hatóságok elkobozhatják a kutyát, amennyiben az a gazda gondatlansága miatt emberek testi épségét veszélyezteti.
A törvénytervezet tartalmazza azt is, hogy az európai államok vonatkozó hatályos szabályrendszerének alapos elemzését követően fajtalistát állapítanának meg. A listán szereplő fajták gazdái az esetleges utcai balesetek megelőzéséért kutyáikat közterületen kizárólag szájkosár használatával, a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon vezethetnék. Ugyanakkor a súlyos, az esetek többségében igazságtalan diszkrimináció elkerülése érdekében egyben lehetőséget nyújtana számukra, hogy egy szakértők által kidolgozott és felügyelt, a vidékfejlesztési miniszter által jóváhagyott vizsgarendszer teljesítése esetén felmentést kapjanak ez alól a kötelezettség alól – áll az anyagban, amely kockázatos fajtának minősítené az amerikai pitbull terriert, a bandogot, az amerikai staffordshire terriert, a kaukázusi juhászkutyát és a rottweilert.
A dokumentum rögzíti, hogy országos nyilvántartást kell létrehozni a mikrochippel megjelölt kutyákról, melyre a Magyar Állatorvosi Kamara Petvetdata nevű rendszerét jelölnék ki. Várhatóan a veszélyes állatok adatainak kezelésére is országos adatbázist hoznak létre.
A javaslat megtiltaná a kutyák fülkorrekcióját. A tervezet kimondja, hogy az ivartalanítás mellett csak az eb farokkurtítása végezhető el, hétnapos korig. A tervezet készítői szerint a tiltást az indokolja, hogy ez a műtét nagyon kockázatos az állat egészségére, ugyanakkor a beavatkozás mértékével arányban álló egészségügyi előnnyel nem jár. A kutyakölykök életét nagymértékben meghatározó időszak védelmében a tervezet megtiltaná a négy hónaposnál fiatalabb ebek kikötését.
A jogszabálytervezet ugyancsak megtiltja a kutyák és a macskák élelmiszerként és prémként felhasználását is. A dokumentum szerint hiába hamisak általában azok a hírek, amelyek szerint bizonyos éttermekben kutyákat és macskákat szolgálnak fel, a jelenség teljes mértékben idegen a magyar hagyományoktól, ezért esetleges meghonosításának megelőzéséért van szükség a tiltásra.
A jogalkotó emlékeztet arra, hogy az állatvédelmi bírság összege – maximálisan 150 ezer forint 1998 óta nem változott, ezért mára elvesztette visszatartó erejét, nem alkalmas arra, hogy a helyes irányba terelje a gazdasági haszonállatokat tartó vállalkozások, vagy akár a magánemberek állatokkal való bánásmódját. Különösen igaz ez akkor, amikor az élőállat-szállítmányokat Magyarországon keresztül fuvarozó nemzetközi cégek hatékony felelősségre vonására lenne szükség, ezért indokolt a kiszabható állatvédelmi bírság összeghatárának drasztikus emelése – áll az anyagban.
A törvénymódosítás lehetővé tenné azt is, hogy az állatvédelmi szabályok ellen vétőket kötelezzék arra: vegyenek részt állatvédelmi oktatáson vagy állatmenhelyen végezzenek közcélú munkát.
