Talán kevesen gondolnák, hogy egy kiterjedt mocsárban, ahol önfeledten élnek és szaporodnak a krokodilok, ott nekünk, embereknek is lehet keresnivalónk.
Nos, a szkeptikusoknak üzenem, igenis van! A helyszín Észak-Ausztrália, ahol az élőhelyek csúcsragadozója a bordás vagy sós vízi krokodil (Crocodylus porosus), ami a bolygónkon fellelhető 22 krokodilfaj közül a legagresszívebb és a legnagyobbra nő. Számuk mára már valószínűleg eléri – vagy meg is haladja – az Északi Állam (Northern Territory) 245 ezer fős emberi népességét – annak ellenére, hogy évente sok tízezer krokodil kerül kés alá. A krokodilbőr nagy része európai és ázsiai piacokon landol, és nem mellesleg 20-30 millió dolláros bevételt termel
A látszólagos ellentmondás feloldását a mára felfutott krokodilfarmok működésében kell keresni. És miközben a nyers krokodilbőr világpiaci ára csökken vagy épp stagnál, némi túlzással kijelenthetjük, hogy a bordás krokodil napjainkra Ausztrália egyik kis fejőstehenévé vált, és nyújt megélhetést néhány ezer embernek.
Kis krokodilhistória
A kontinensnyi országban előforduló két krokodilfaj közül a kisebb édesvízi krokodil kizárólag a kenguruk földjen él, míg nagytestvére, a sós vízi krokodil elterjedési területe jóval kiterjedtebb, és magában foglalja a délkelet-ázsiai területek szigetvilágát is, ahonnan viszont már sok helyről kipusztult. Nem mellesleg alkalmanként akár több száz kilométerre is elcsatangol a parti zónától, és heteket tölthet sós vízi környezetben, ami a krokodilok között egyedülálló.