A Facebook, a Google és a hasonló adatközpontok szerverei az üvegházhatású gázok 2 %-áért felelősek világszinten. Ha önmagában minimálisan is, de minden Google-keresés hatással van a környezetre. A Quartz szerint egy átlagos nap 3,5 milliárd keresése az internethez köthető teljes károsanyag-kibocsátás 40 százalékát teszi ki.

Bár hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az internetre, mint egy virtuális térre, amelynek nincs negatív hatása a környezetre, valójában több millió szerver működteti különböző adatközpontokban, amelyek üzemeltetéséhez rengeteg környezeti erőforrásra van szükség, a szerverekről vagy a tenger alatti vezetékekről nem is beszélve. A Netflix-nézésről, egy virális macskás videó elindításáról vagy egy online cikk megnyitásáról aligha jut eszünkbe Magyarország elsivatagítása, egy 2015-ös tanulmány szerint azonban a Facebook, a Google és a hasonló adatközpontok szerverei az üvegházhatású gázok 2 százalékáért felelősek világszinten. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanannyira járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz, mint a köztudatban jóval szennyezőbbnek gondolt légi közlekedés.

47 ezer Google-keresés másodpercenként.

A Quartznak nyilatkozó kutató, Joana Moll becslése szerint egy másodperc alatt 47 ezer Google-keresés fut le, amely ötszáz kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár. Egy keresés tehát 10 gramm szén-dioxid-kibocsátást generál. A Google ezt nem erősítette meg, így mindössze egy 2009-es adat áll rendelkezésre, a cég akkori becslése szerint egy keresés 0,2 gramm széndioxid-kibocsátásért felelős.

A Google a cikk szerint sokat áldoz arra, hogy minél kisebb legyen a cég károsanyag-kibocsátása. Kevesebb energiával működő adatközpontokat fejleszt, és pénzt is fektet be megújuló energiákba. Moll a mérete miatt elsősorban a Google hatásával foglalkozott, de a Facebook is a jelentős szennyezők közé tartozik. A Facebook adatközpontjai és üzleti tevékenysége 2016-ban 718 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásáért feleltek, amely nagyjából 77 ezer amerikai háztartás fogyasztásával egyenlő.

A Quartz cikke arról nem szól, hogy bár az internetezés valóban sok szennyezéssel járhat, ezzel párhuzmaosan jelentős erőforrásokat is megspórol. Egy írott napilap nyomtatása és terjesztése például jelentősen szennyezőbb lehet, mint online olvasni híreket, de hasonló a helyzet például a levelezéssel is-írta a G7.

Digitális környezetszennyezés

Talán nem is gondolnánk, hogy a különböző oldalakra feltöltött irdatlan mennyiségű adat vagy a rengeteg (kéretlen) e-mail hozzájárul a klímaváltozáshoz.. Az adatközpontok adják az éves CO2-kibocsátás 2 százalékát – írtuk 4,5 éve.

A digitális környezetszennyezés egyre égetőbb probléma napjainkban. Lényege, hogy az internetre feltöltött adatoknak tárhelyet biztosító szerverek működtetése szén-dioxid-kibocsátással, valamint többnyire még fosszilis energiafogyasztással jár, így fokozva a klímaváltozást. Ugyan pontos adat nincs arra vonatkozólag, hogy az adatközpontok összesen mekkora környezeti terhelést jelentenek, az ausztrál ABC egyik műsorában elhangzott becslés szerint a világ éves szén-dioxid-kibocsátásának 2 százalékát adják, ami összhangban van a Berkeley Egyetem tanulmányával, amely szerint a világ energiafogyasztásának 1-2 százalékát a közel 100 millió szerverpark működtetésére használják.