Az ukrán kormány tegnapi ülésén engedélyezte az első szélerőmű megépítését a nukleáris katasztrófa sújtotta csernobili övezetben – hozta nyilvánosságra Osztap Szemerak környezetvédelmi miniszter.

A kabinet határozatában a szélerőmű-generátorok és egyéb létesítmények helyének összesen 7 hektár területet jelölt ki Kijev megye ivankivi járásában, azaz abban a közigazgatási egységben, amelyhez Csernobil is tartozik.  Szemerak kiemelte: a szélerőművek előnye, hogy nem kell a létesítmény személyzetének folyamatosan ott tartózkodnia, így a csernobili zóna azon részeiben is működhetnek, amelyekben még mindig magas a radioaktivitás szintje, ráadásul maga a szélerőmű nem szennyezi a környezetet.

Az ukrán kormány tavaly több határozatot is hozott annak érdekében, hogy megkönnyítse a csernobili övezet gazdasági célú kihasználását, különösképpen azért, mert jelentős a hazai és külföldi befektetők érdeklődése elsősorban a megújuló energiaforrások kiaknázását célzó projektek iránt – emlékeztetett a miniszter.  A tárca sajtószolgálatának közlése szerint az elmúlt két évben több mint hatvan kérelmet nyújtottak be földterület kijelölésére a csernobili zónában olyan befektetők, akik megújuló energetikai projekteket akarnak kivitelezni. A hazaiak mellett jelentkeztek vállalatok Dániából, az Egyesült Államokból, Kínából, Németországból, Franciaországból, Japánból és Fehéroroszországból.

Nemrég épült meg az első naperőmű a tiltott zónában, mindössze száz méterre a fémkupolával lefedett, sérült csernobili atomreaktortól. Az egy hónapja átadott, napelemekből álló létesítmény egy megawatt energiát termel, ami mintegy kétezer háztartást képes energiával ellátni.
 

Csernobil másként sugárzik

Október közepén átadták a napelemekből álló energiatermelő rendszert Csernobilben. A létesítmény egyelőre 1 megawatt energiát állít elő, ezzel mintegy 2000 háztartást képes ellátni. A hosszú távú cél azonban az, hogy 100 megawattosra növeljék a teljesítményt – írta az AFP.

A napelemtelep mintegy 100 méterre fekszik attól a fémkupolától (szarkofágtól), amely az egykori atomerőművet fedi be. 1986. április 26-án a 4-es számú reaktor felrobbant, a felszabaduló szennyező anyagok pedig Európa háromnegyedét érték el – a kihullás főleg a mai Oroszországot, Ukrajnát és Fehéroroszországot érintette.