Az Európai Parlament jogi szakbizottsága tegnap este zárt ajtók mögött szinte egyhangúan úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak – értesült a Politico.
Az elinduló pernek drámai, elhúzódó hatásai is lehetnek a magyar EU-s pénzek folyósítására, hiszen így a Bizottság óvatossági alapon akár még annak az immár 12,2 milliárd eurós kohéziós keretnek a folyósítását is felfüggesztheti, amennyi jelenleg papíron elérhető Magyarország számára.
Az Európai Parlament az Európai Unió Bírósága elé viszi az Európai Bizottságot a Magyarországnak felszabadított 10,2 milliárd eurós kifizetés miatt – árulták el a Politico ma reggeli hírlevelének a döntésben érintett személyek.
A LAP A DÖNTÉST “BOMBAKÉNT HATÓ”, “TÖRTÉNELMI LÉPÉSKÉNT” ÉRTÉKELI, MERT NEM VOLT MÉG OLYAN, HOGY A PARLAMENT PERRE MENJEN A BIZOTTSÁG ELLEN ILYEN ÜGYBEN.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága tegnap este zárt ajtók mögött 16 támogató, és mindössze egyetlen ellenző szavazat (szélsőjobb képviselő) mellett, nulla tartózkodással kimondta azt a súlyos állítást a lap szerint, hogy az Európai Bizottság tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből, és így nem járt el felelősen az uniós adófizetők pénzével. Ezt amiatt tette meg akkor a Bizottság, mert értekelése szerint Magyarország addigra teljesítette az igazságszolgáltatási horizontális feljogosító feltételt a karácsony előtt elfogadott törvénymódosítással, és így minden olyan kohéziós forrás felszabadult, amit egyéb ügyek nem blokkoltak. Így lett ez 10,2 milliárd euró, aztán múlt héten az oktatási jellegű tematikus feljogosító feltételek teljesítése miatt további 2 milliárd euró szabadult fel jórészt a pedagógusbérek emelésének finanszírozására.
A lap emlékeztet rá, hogy a karácsony előtti, az EU-csúcs árnyékában született bizottsági 10,2 milliárd eurós felszabadító döntést akkoriban EP-képviselők, sőt a Bizottság tisztviselői is széles körben kritizálták, mint annak jelét, hogy Brüsszel engedett Orbán Viktor zsarolásának – bár amint akkor is megírta a portfolio ez az értelmezés valószínűleg erősen leegyszerűsítő álláspont volt.
A lapnak nyilatkozott Daniel Freund európai parlamenti képviselő, aki úgy foglalta össze a helyzetet: Úgy gondoljuk, hogy van egy egyértelmű ügyünk, mivel a Bizottság ellentmondásba keveredett azzal kapcsolatban, hogy Magyarország tiszteletben tartja-e a jogállamiságot.
A potenciális perre, annak várható kifutására utalva a képviselő rámutatott: “Az EU Bírósága mindig is kiállt a bíróságok függetlensége mellett”. Hozzátette: az EP szakbizottságának lépése “jelzés a Bizottság elnöke számára, hogy a jogállamiságot nem lehet elcserélni az Orbánnal való alkura”.
Amint a lap rámutat: egyelőre nincs esetjog arra, hogy a 2021-2027-es uniós felzárkóztatási ciklus forrásfelhasználási jogszabályát (CPR) pontosan hogyan kell alkalmazni, és ennek során milyen mozgástere van a Bizottságnak a források kiutalásával, felfüggesztésével kapcsolatban. Azt viszont megjegyzik: az uniós bíróság mindig is kiállt a bíróságok függetlensége mellett azért, hogy az EU alapjait fenntartsa.
A szakbizottsági döntés után az EP elnökök testülete, a nagy frakciók vezetőivel együtt, csütörtökön dönt a per tényleges megindításáról. Ez gyakorlatilag biztosra vehető, mert a lap információi szerint öt nagy pártcsalád, köztük az Európai Néppárt vezetése támogatja a pert. Így ez egyúttal nagyon lényeges következménnyel járhat a néppárti Ursula von der Leyen bizottsági elnök magyar folyósításokkal kapcsolatos magatartására is.
A portfolio véleménye szerint: A döntés önmagában nem jelent azonnali hatást a Magyarországnak járó uniós forrásokra nézve, hiszen a per sokáig elhúzódhat, és jelentős bizonytalanságot okoz, hogy maga a per elindítása pontosan mit jelent a Bizottságra nézve. Ugyanakkor egyrészt a Bizottság értékelheti úgy, hogy a per lezárultáig a vitatott összeget nem utalja, bár ezzel egy újabb pert kockáztat, amelyet Magyarország indíthat meg. Ezért nagyobb a valószínűsége, hogy a Bizottság nem lép ilyet, viszont az Európai Unió Bírósága dönthet úgy, hogy a pénzügyi érdekek védelme érdekében felfüggeszti a kifizetést, hogy az unió költségvetését ne érje további kár az esetleges kedvezőtlen ítéletig. A képletet bonyolítja, hogy ez a pereskedés egy nagyon hosszú ideig tartó folyamat lesz, biztosan átcsúszik a következő ciklusra, tehát egy teljesen másik EP áll majd szemben egy teljesen átalakult Bizottsággal.
nyitókép: depositphotos
