A rovat kizárólagos támogatója

Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is. Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki  valami különlegesen hatékony rendszert.

A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR)  a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.

Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”

A G7 megkereste a Mol sajtóosztályát, hogy szerintük a magyar hulladékkezelési rendszer európai összehasonlításban miért ilyen  drága, ám kérdéseikre konkrét, érdemi választ nem adtak.

A G7 fenti gyűjtése a Packaging Recovery Organisation Europe jelentése alapján készült, azon országokat vettük figyelembe, ahol a magyarral összevehető EPR-rendszerek működnek. Az összehasonlítás nem lehet tökéletes az egyes eltérések miatt, de a nagyságrendi különbségek olyan nagyok, hogy az egyes részletszabályok eltéréseinek nincs is igazán nagy szerepe:  az európai mezőnyből a magyar rendszer messze kilóg magas áraival.

Hazánkkal 15 országot lehetett összehasonlítani, és azokat a hulladéktípusokat mutatták ki, amik Magyarországon is megjelennek az EPR-rendszerben. Emellett feltüntették a hazai rendszerben nem szereplő alumínium és PET árakat is.

Jól látható, hogy szinte minden kategóriában a legmagasabbak az EPR-díjak Magyarországon. A műanyagok után fizetendő EPR-díj Svédországban és Csehországban, a fa csomagolás négy másik országban drágább, de  a papír és karton csomagolás, illetve a fém csomagolás EPR díja Európa-bajnok a MOL rendszerében.

A négy fő hulladékkategóriában, amire minden országban volt EPR-ár, kiszámoltuk, hogy mekkora lenne a hazai termelők költsége, ha a Mol rendszerében, illetve ha más, alapvetően fejlettebb és jóval magasabb jövedelmi színvonalú országban termelnének. Ahogy az alábbi ábrán látható, a korábbi termékdíjas rendszer Európa középmezőnyébe tartozott,

a MOHU hulladékrendszerében a magyar termelők háromszorosát fizetik, mint 14 európai ország átlaga alapján máshol.

A magyarországi csomagolási hulladék gyártói felelősségi költségei egyes európai országok termékdíjaival számolva

A fenti számításban csak a 2020-as magyarországi csomagolási hulladék mennyiségének 88 százalék szerepelt, amire minden országban sikerült adatokat találni. A termelt csomagolási anyagok és a keletkező hulladék mennyisége sem teljesen esik egybe, de megközelítő számításnak ez megfelelő részletességű.

A legfontosabb hulladékáramokkal kalkulálva is nagyon közel van a négy fő hulladékáram mennyiségéből számított termékdíj költség a 2022-ben ténylegesen befolyt 80 milliárdos tényhez. Ha ugyanezekre az új EPR-díjakat is kalkuláljuk, akkor a hazai csomagolási hulladék felhasználók 280-290 milliárd forint költséggel számolhatnak éves szinten, ami 3,5-szeresére emeli eddigi költségeiket.

Pedig változásra biztosan szükség lenne, mert Magyarország a hulladékok újrahasznosításában is az utolsók egyike az EU-ban.

TOVÁBBI RÉSZLETEK A G7 CIKKÉBEN >>>

Nyitókép: hulladékmutyi: Rogán Antal és Hernádi Zsolt forrás: Németh Dóra Szabad Európa

Kapcsolódó anyagok:

Megsarcolják a papíripart, a Mohu Mol 250 milliárdot kaszálhat

Pánikhangulatban várják a Mohu MOL hulladékos startját a kis cégek

A fél országban nem lehet az új hulladékrendszerben fémhulladékot leadni

A nemzeti hulladékmutyi (Mol-koncesszió) ára: egy monitor hulladékdíja ötször drágább lett, mint Ausztriában

Az egyik legdrágább hulladékos díjrendszer lesz a magyar

Bejelentést tettek a GVH-nál a Mol hulladékgazdálkodási cége miatt, mert visszaélhetett erőfölényével

Beperelte a kukaholdingot a fővárosi közműcég, 21 milliárd forint a tét

Hulladékmutyi: törvénybe iktatták, hogy a Molnak nem kell engedély a hulladékbizniszhez

Húszezer magyar dolgozó várja, hogy összeomlik-e a hazai hulladékkezelés

Szétverheti a hulladélgazdálkodást, hogy kormányrendelet szerint fizethet a Mol a hulladékért

Törvénysértően indul a Mol hulladékkoncessziója

Íme a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer részletes szabályai

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás