Ez közel 20 milliárd euró értékű aranyat jelent, nem beszélve a többi értékes anyagról, amelynek csak kis részét bányásszuk vissza az elektromos és elektronikus eszközök hulladékából.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) december közepén adta ki az elektronikai hulladékkal kapcsolatos, az előző évet feldolgozó tanulmányát. Az ENSZ mellett működő szervezet The Global E-Waste Monitor 2017 című tanulmánya a saját teleppel vagy elektromos csatlakozóval rendelkező eszközök, röviden az e-hulladék okozta globális problémára hívja fel a figyelmet, ami tavaly már 44,7 millió tonna ilyen típusú, újonnan termelt szemetet jelentett viláégszerte, és aminek mennyisége jóval gyorsabban növekszik az újrahasznosítás arányánál.
Global-E-waste Monitor 2017 (11,3 MB pdf.)
Ahogy arról nemrég mi is, és a bitport is beszámolt, az ITU adatai alapján ennek kevesebb mint 20 százalékát sikerült újrahasznosítani – a maradék 80 százalék útja értelemszerűen nincs megfelelően dokumentálva, tehát nem feltétlenül tárolják biztonságosan, de sokszor egyszerűen csak elégetik valahol. A legnagyobb hulladéktermelők egyébként nem feltétlenül a legnagyobb szennyezők, mivel az újrahasznosítás aránya országonként szélsőségesen változik, és az egy főre jutó kibocsátás sem feltétlenül arányos az adott államok összes szennyezésével.
Lelkesen dobáljuk ki az értékes fémeket
A bitport szerint az ITU kutatásának egy másik érdekes része az újrahasznosítás lehetséges gazdasági előnyeit tárgyalja, amelyből az is kiderül, hogy a tavaly termelt elektronikai szemétből összesen 55 milliárd euró értékben lehetett volna kinyerni különféle hasznos és értékes anyagokat. Az ilyen nyersanyagok közül messze a legértékesebb az arany, amelyből mindössze 500 tonna található a majdnem 45 millió tonnányi e-hulladékben, mégis 18,8 milliárd eurónyi értéket képvisel.
Az elektronikai szemét legnagyobb részét ha tömegre nem is, de térfogatra mindenképpen a különféle műanyagok teszik ki. Ezekből 12,2 millió tonna került a szemétre az előző évben, az újrahasznosítás becsült értéke az ITU szerint 15 milliárd euró körül lehet. A dokumentum összesen 60 féle nyersanyagot listáz, köztük az ezüstöt, a palládiumot vagy a rezet is – a teljes lista a jelentés kilencedik fejezetében olvasható.
Nem jó irány, hogy minden a szemetesben végzi
2016-ban egyedül a mobiltelefonokból 435 ezer tonnányit hajított a szemétre az emberiség, ami önmagában is 9,4 milliárd eurónyi (elvileg visszanyerhető és ismét felhasználható) nyersanyagnak felelne meg. Egy átlagosnak tekinthető, 90 grammos eszköz ilyen tekintetben nagyjából 2 euró értéket képvisel. Az ITU szerint a rendszer hiányosságait mutatja, hogy az új telefonok 200 eurós és a használt telefonok 118 eurós átlagos ára mennyivel fölötte van ennek a 2 eurónak.
A készülékek költségeit persze nem lehet tisztán anyagárban mérni, de a Nemzetközi Távközlési Egyesület úgy látja, hogy az érték alapú újrahasznosítási modellek (ide értve a javítást és többszöri forgalomba hozatalt is) nagyban közelíthetné ennek az ollónak az ágait, ami érezhető hatással lehetne nem csak a keletkező hulladék mennyiségére, de az energiaszükségletre, a nyersanyagigényre, a zöld munkahelyek létesítésére és még számos, gazdaságilag is értelmezhető területre.
45 millió tonnás a globális hi-tech szemétdomb
A kidobott elektromos és elektronikus készülékekből csaknem 45 millió tonnányi hever a világban s annak csak kis részét hasznosítják újra – így tovább nő a környezetet és az emberi egészséget fenyegető veszély, figyelmeztet az ENSZ egy intézménye.
2016-ban világszerte 8 %-kal nőtt tovább a kidobott számítógépek, mobiltelefonok, tv-készülékek, elektromos háztartási eszközök száma. Ez a különleges “szemétdomb” összességében már csaknem 45 millió tonnát tesz ki, azaz kereken hat kiló jut a Föld minden lakosára.
Európára ebből az ijesztő mennyiségből 12.3 millió tonna jut, miközben ez a különösen veszélyes hulladék gyorsuló ütemben gyarapodik tovább: az elemzők azzal számolnak, hogy a következő három évben a hi-tech “szemét” 17 százalékkal bővül.
