MA van a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK NAPJA. 19 évvel ezelőtt, 2000 januárjának legvégén átszakadt egy romániai bányavállalat ülepítőjének gátja. 100 ezer m³ súlyosan mérgező, cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a mellékfolyókon keresztül a Tiszába.
2000. február 2-án, szerda este Szőke Sándor, a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója arról tájékoztatta a hírügynökségeket, hogy a nagybányai Aurul vállalat tározójából kizúduló 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz elérte a Tiszát. Ezzel véget ért a három napos reménykedés.
A román-ausztrál Aurul vegyesvállalat ülepítőtavának a fala még 2000. január 30-án, helyi idő szerint 2 órakor szakadt át, és egy 20-25 méteres résen keresztül a Lápos folyóba ömlött a halálos mérgező anyag (180-szorosan haladta meg a megengedett mértéket a ciánvegyületek koncentrációja).
A méreg a Láposból a Szamosba ömlött, onnan pedig 3 nap utazást követően a 40 kilométer hosszú ciánfolt elérte a Tisza magyarországi szakaszát. Így tehát három nap telt el reménykedéssel, idegtépő várakozással és felkészüléssel, azonban a szennyezés óriási ökológiai katasztrófát okozott, még annak ellenére is, hogy a Tisza-tavat sikerült megmenteni – a 2000. áprilisi becslések szerint 1241 tonna hal pusztult el a szennyezés két hetes lefolyása alatt.
Az Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. Az év január végén Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai (Baia Mare) Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba. A szennyeződés február 1-jén megjelent a magyarországi szakaszon is, miután a Szamosba, majd a Tiszába került. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés mintegy két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, felmérhetetlen károkat okozva.
Ennek a tragédiának a hatására jött létre 2002-ben a Greenpeace Magyarország.
A kezdetektől fogva egyik legfontosabb tevékenységünk, hogy feltárjuk az országszerte fellelhető súlyos vegyi szennyezéseket, és nyomást gyakorlunk azok feltakarítása, a teljes kármentesítés érdekében. Az elmúlt több mint másfél évtized során felléptünk a Rába szennyezései ellen; vizsgáltuk a Szamosba ömlő fertőző és veszélyes hulladékot; mi hoztuk nyilvánosságra az első független mérési eredményeket a kolontári vörösiszap-katasztrófánál;
Folytatjuk a munkát. Célunk, hogy érvényt szerezzünk „a szennyező fizet” elvének: a katasztrófákat a szennyezést okozó vállalat pénzén számolják fel – ne az adófizetők, mindannyiunk költségére- írta a zöld szervezet FB oldalán.
FEBRUÁR 1 a Civilek Napja
Az 1994-ben alakult Civil Parlament 1997-ben február 1-jét jelölte meg A CIVILEK NAPJÁnak. Az eseményről elsőként 1998-ban emlékeztek meg. Azt szokták mondani, hogy jól és tisztességesen működik az a társadalom, amelyben civil szervezetek tevékenykednek.A civilek napja arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem működnek kellő számban civil szervezetek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul. Csak a civilek, a civil szervezetek felelősségvállalása, társadalmi munkája, jelenléte teheti jobbá az élet számos területét.A nap célja tehát, hogy a ráirányítsa a figyelmet a civilekre, bemutassa hiánypótló munkájukat.
Szerepük egyre fontosabb.
A civil társadalom elengedhetetlen a demokrácia építésében, nélkülözhetetlen része egy demokratikus társadalom szövetének.
Az erős civil hálózat a sikeres társadalom alapköve. A civilek, civil szervezetek felelősségvállalása, társadalmi munkája, jelenléte jobbá teheti az élet számos területét. A nap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a civilekre, bemutassa hiánypótló munkájukat.
A civil társadalom szervezetei és egyénei közvetítenek a döntéshozók és a társadalom között, óvják és helyreállíthatják a hatalmi egyensúlyt a társadalom javára azzal, hogy nyomon követik az állam működését és a nyilvánosság elé tárják a társadalmi érdekeket sértő visszásságokat. Főleg ezért az Orbán Viktor kézivezérelte hatalmi gépezet évek óta igyekszik egyre lehetetlenebb helyzetbe hozni a demokrácia egyik alappillérét jelentő szektort, miközben a fideszes lakáj/álcivil szervezeteket teletömik közpénzzel, így próbálva meg fenntartani a demokratikus látszatot. Minden területen érződik az évről évre egyre kevesebb támogatás, az elosztás anomáliái, a közpénzek szétlopása, és értelmetlen célú eltékozlása (pl. stadion, kisvasút, TAO sporttámogatás, propagandamédia, stb.)
Magyarországon jelenleg közel 60 ezer civil szervezet, alapítvány és egyesület működik, közöttük több mint ezer aktív környezetvédelmi „zöld" szervezet, és munkájukat több százezer önkéntes segíti. A civilek rugalmasak, alkalmazkodóképesek, függetlenek, költséghatékonyak, érdekek és értékek mentén szerveződnek, képviselik azokat, felismerik választott területük problémáit, és igyekeznek azt kezelni. A közös ügyek intézéséhez, a mindennapok élhetőségét meghatározó döntésekhez is számos problémamegoldást segítő, közösségépítő módszert ajánlanak. A civilek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, mint például a szociális ellátás, oktatás, környezetvédelem, női és kisebbségi jogok, szakmai érdekképviseletek, kultúra, szabadidő és sport. Szerepük erősödését, az elért vívmányokat nem vehetjük adottnak, a közigazgatás, a kormány, a cégek tevékenységét, a fenntarthatóságot veszélyeztető döntéseiket, a visszásságokat folyamatosan nyomon kell követni.
Éljünk szaktudásukkal, segítségükkel. Önkéntes munkával, adónk 1%-ával, adománnyal támogathatjuk tevékenységüket. A felelős állampolgár mindig rendelkezik adója 1+1%-áról.
