A környezetvédők attól tartanak, hogy növekedni fog az erdőirtás. A zöldszervezetek szerint az erdőirtás jelenlegi visszaesése nem elsősorban a kormány érdeme, hanem a globális gazdasági válság eredménye, amely miatt visszaesett a kereslet megtisztított területeken termesztett szója, illetve az ott tartott szarvasmarhák iránt.
Azóta nem irtották ilyen kevéssé az amazonasi őserdőt, amióta 1988-ban megkezdődtek a hivatalos mérések, jelentették a brazil hatóságok 2011-ről. Az őserdőt felfegyverzett környezetvédő őrszemek óvják. Nagyjából 6240 négyzetkilométernyit vágtak ki az amazonasi őserdőből 2010 augusztusa és 2011 júliusa között a brazil űrkutatási intézet szerint. Az intézmény 1988 óta, műholdfelvételek alapján méri fel a kiirtott esőerdő nagyságát. Az erdőterület zsugorodása 1995-ben érte el az eddigi tetőfokát: akkor 29 060 négyzetkilométeren irtották ki a fákat az Amazonas mentén.
A jelentős visszaesés oka, hogy a kormány gyors intézkedéseket hozott az erdőirtás és a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében Izabella Teixeira környezetvédelmi miniszter szerint. Az elmúlt években például felfegyverzett környezetvédő őrszemeket küldött a dzsungelbe, hogy razziákat tartsanak az illegális fakitermelőktől fenyegetett területeken.
A brazil szenátus most szavaz az ország környezetvédelmi törvényeinek módosításáról: a törvényjavaslat lazítaná a gazdák amazonasi földbirtokainak kezelésére vonatkozó szabályozást. A javaslat ezen felül amnesztiát adna sokuknak, akik 2008 júliusa előtt törvénytelenül növelték termőföldjüket az erdőirtással.
A környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a módosítás miatt növekedni fog az erdőirtás. A zöldszervezetek szerint a jelenlegi visszaesés nem elsősorban a kormány érdeme, hanem a globális gazdasági válság eredménye, amely miatt visszaesett a kereslet megtisztított területeken termesztett szója, illetve az ott tartott szarvasmarhák iránt.
Az Amazonas térségében a földbirtok 80 százalékát meg kell hagyni érintetlen erdőségnek, míg Brazília más részein – a területtől függően – ez az arány 35-20 százalék között mozog. A brazil esőerdőknek már nagyjából a 20 százalékát kiirtották. Az ország üvegházgáz-kibocsátásának 75 százalékáért a lecsupaszított területek égő növényzete és rothadó fái a felelősek. A becslések szerint Brazília a világ hatodik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa.
